Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai (IV.)

Esztergom vára és ostromai. 51 nyek végbevitelére is vállalkoztak. így egy alkalommal két ágyút és több dárdát hoztak ki a várból, máskor meg Nádasdy Ferenc hadnagya, Sennyey Sándor fényes nappal lóháton járt benn Vízivárosban. A fötábor léhasága a törököt is gyakori kirohanásokra és a sziget alsó végéig felevezett hajóikról intézett ellentámadásokra bátorította. Az ostromlók utóbb már azt is győzelemszámba vették, ha az ellenséget,, veszteségek árán, a várba visszaszorítani tudták. így mult el egész junius hava, amikor annak vége felé híre jött, hogy Szinán pasa nagyvezér seregével útban van Budára. E hír hallatára Mátyás főherceg német vezérkara az ostrom félbeszakítását és a Dunán azonnal való átkelést javasolta. Hiába hivatkozott Pálffy arra, hogy jól értesültsége szerint az egész török hadsereg nem nagyobb 60—70.000 embernél, akikkel sikerrel vehetnék fel a harcot, ha az újabb magyar csapatok és Teufenbach segédcsapata megérkeznének; a fővezér Ungnád, Hardeck gróf és a többi németekre hallgatott. A főherceg demoralizált hadserege július 9-én átkelt a Dunán a túlsó oldalra és ott, a várbeli törökök nagy örömére, Komárom felé vonult. Hardeck Ferdinánd gróf seregével Győr védelmére sietett vissza, melynek várát azonban nem vott képes megtartani. Szinán pasa nagyvezér Tata és Szentmárton után Győrt vette ostrom alá, melyet Hardeck csakhamar gyáván feladott.

1 Győr eleste nagy rémületet keltett a császári udvarban, mert elhatározott dolog volt, hogy a megkezdett háborút a török ellen a következő évben is folytatják. Keresték tehát az alkalmas vezért, aki a seregekbe új életet és fegyelmet önteni tud. A választás Mansfeld Károly hercegre, egy minden tekintetben kitűnő katonára esett, aki teljesen megfelelt a beléje helyezett bizalomnak. Esztergom várának parancsnoka az időben Kara Ali bég. Sala Mohamed pasának, III. Mohamed szultán főudvarmesterének rokona volt. Már idős ember volt, amikor az esztergomi szandzsákot átvette. Mansfeld Károly Esztergom megvívására 1595 június 21-én oly váratlanul érkezett, hogy Ali bég akkor nem is volt Esztergomban ; ezer emberével nagysietve tért vissza és a Dunán átkelve, még sikerült a várba feljutnia. Őrsége akkor körülbelül 2500 főből állott. Mansfeld hadserege többnyire német csapatokból álló 40.000 zsoldos volt, köztük Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc parancsnoksága alatt 18.000 magyar, akikhez az ostrom alatt még más, vallon és spanyol zsoldosok,VIII. Kelemen pápa által küldött 7600 pápai és firenzei olasz gyalogos és 260 lovas katona is járult, akik Aldobrandini parancsnoksága alatt érkeztek Esztergom alá. A keresztény csapatok a várostól délre elterülő síkságon, a mai laposi földeken és homokdombokon ütöttek tábort. Mansfeld nem késett az ostrommal. Először is a vár körüli erősségek megszerzésére törekedett. Július 2-án a Rácvárost felgyújtotta, mire a megrémült őrség és lakosság azt csakhamar átengedte. Július 4-én már a szenttamási erősség, Tepedelen (Blockhaus) is kezében volt. A vár körüli magasabb pontokon : a Szentgyörgy- és Szenttamás1 Ortélius: Kriegs-Empörungen, 1665. 1. 145. Kriegshándel von Frühling 1592. bis 1596, 63. és 70—90. 1. Hardeck a vár feladásáért halállal lakolt. 4*