Esztergom Évlapjai 1930
ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai (IV.)
48 Soós Elemér hogy a vár tisza sziklájában egy szép víztartó „ciszterna" van (a bazilika és az Árpádok palotája előtt); azelőtt a vizet a vízmű hajtotta fel a várba. 1 Egy 1586 dec. 11-től 1587 november 30-ig terjedő zsoldjegyzékben „lőportorony" is van említve, amelynek parancsnoka Ali Alagőz volt 18 napi zsolddal. Helyettese Hasszán Túr Ali volt és alájuk 30 janicsár tartozott. Ugyanekkor a nagyváros parancsnoka Dsafar Abdullah volt, 10 akcsé napi zsolddal. Helyettese Mohamed Hasszán 9 akcsé zsolddal. A kapuőr Mohamed Abdullah volt 5 akcsé napizsolddal. Alája 90 ember (musztafiz) és 12 tüzér tartozott. Ugyanezen jegyzék szerint a Duna túloldalán lévő Csekerdényben Szkander volt a parancsnok 13 akcsé napizsolddal, helyettese Musztafa Hasszán 10 akcsé napizsolddal. A mecsetben janicsárok végzik a szolgálatot. A katonaság létszáma: 60 ember, 7 tüzér egy agával és 115 azáb Musztafa Turkbán aga parancsnoksága alatt. Az 1586. évi katonai összes létszám 1165 emberből állott. A török uralom alatt évről-évre megújult rablókalandozások a század vége felé egyre gyakoribb összeütközésekre vezettek és a bécsi udvar által küldött keresztény csapatok már nagyobb vállalatokba is bocsátkoztak. A pozsonyi és komáromi várak vitéz kapitánya, Pálffy Miklós, különösen nagy szerencsével harcolt a törökök ellen. Esztergom vára csak 1594-ig maradt a török háborítatlan birtokában. Izsák bég alatt a várőrség a szünetnélküli harcokban nagyon megfogyatkozott. Midőn híre jött, hogy Mátyás főherceg Pálffy vitéz csapataival az év kora tavsszán Fülek és Nógrád várát bevette, a törökök biztosra vették Esztergom vára ostromát is. Izsák bég gyors segély küldését kérte a budai pasától, aki Karali béget, a fehérvári szandsák parancsnokát rendelte ide. Karali bég janicsárhadával megérkezvén, rögtön átlátta, hogy az ostromló sereget legsikeresebben a Szenttamás hegyén elhelyezett ágyúkkal lehet visszatartani, tehát azonnal ennek megerősítéséhez fogtak. A szintén javítás alá vett felső várral csaknem egy színvonalban, körülbelül 240 méter légtávolságban lévő helyen erődöt építettek, melyet Depedelennek neveztek el. A váracsot a hegyek felől bekerítették és palánkokkal erősítették meg, ezek mellett mély árkokat ástak. Azok az öblös körbástyafalak azonban, amelyek Stephanie Adolf százados gipszmodelljén láthatók, későbbi eredetűek. A többnyire földsáncokból és palánkokból álló új várba a török katonaságot és ágyúkat helyezett el. • Mátyás főherceg serege és dunai hajóhada Komárom felől május 5-én érkezett meg és ő a várostól délre eső síkságon, a laposi é^ szentkirályi földeken, egészen a Dunáig ütötte fel táborát. A lövenburgi herceg a túlsó parton, Kakat mellett táborozott. A hajóraj 13 kétsorevezős hajóból (800—1000 katonával), 25 naszád- vagy csajkából (mindegyik 33 evezőssel) és számos kisebb-nagyobb bárkából állott. A csatahajókon egy-egy kisebb ágyú, összesen 38 ágyú volt elhelyezve. A hajóraj, melynek parancsnoka Riedesel Antal német lovag volt, lőtávolságon kívül, fenn a felső szigeteknél helyezke1 Zeilerin : Teutsches Reisebuch, 590. 1.
