Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balogh Albin: Esztergom Árpád-kori helyrajzáról

32 Dr. Balogh Albin Örményfaluval ellentétben — Újfalu volt. Zöme a Német- és Csarnokutca környéke lehetett. Itt állott Szent Domonkos-temploma

1 és közvetlen szomszédságában Bors ispán háza, akinek felesége végrendeletében már 1231-ben megemlékezik az esztergomi prédikátorokról, akik minden jel szerint tevékeny részt vettek Julián barátnak a Keleten maradt magvarok felkutatására indított nagy expedíciójában. Dél felé, a mai Rozália-kápolna környékétől a Ripáriának nevevett területen, tehát a vasúti állomástól észak-keletre terült el a villa fabrorum, villa monetariorum (kovácsok, pénzverők faluja), magyar néven Kovácsi (Coachy, Kovathy, Kovachy). Régi nagy község volt, mint temetője is mutatja, melyben I. Endre dénáraival meghatározott sírokat is lehetett kiásni. Itt egymástól nem messze a vasútállomás két oldalán úgy látszik két templom is volt (a község harmadik temploma valószínűleg a Rozália-kápolna helyén keresendő). Kolostornak azonban a megejtett ásatások bizonysága szerint semmi nyoma. Sajnos, a vasútépítés alkalmával (1891) a temető legértékesebb része tönkrement, a feldúlt sírokból csak egyet-mást mentettek meg magángyűjtők. A temetőnek majdnem pontosan a közepe került a vasútállomás széles sínhálózatába és a sínek alá került Kovácsi egyik kéttornyú temploma, mely 1200 táján már átépítésen ment keresztül, tehát jóval régebbinek kellett lennie: sajnos, ma már a templomromoknak csak előrésze áll ki a romok alól. A várhegy felől Kovácsiba (és innen Kesztölc, Buda irányába) Újfalun át vezetett ide út, a városból a délkeleti kapun keresztül jártak erre. Kovácsi, Újfalu és Esztergom város határának találkozásánál a csúti (Fehér vra.) monostor népei laktak. IV. Béla (1264) a város falain belül is adott a monostornak udvarnok-házakat, de ezek ott nem alkottak egységes birtokot, hanem szét voltak szórva más népek, illetve polgárok közé. Itt egy csoportban tömörültek és dél felől szomszédjuk Poznan kertje és kúriája volt. E területnek különösen akkor volt nagyobb jelentősége, mikor a városban valami ok miatt (pl. interdictum esetén) nem lehetett megtartani a vásárt. A csúti birtokterületen ugyanis, nem messze a dominikánusok templomától nagy térség (locus campester) kínálkozott a vásártartásra. Ez mindjárt útmutatást ad a (pót-) vásártér helyének megállapítására a Simor-utca közepe tájára. Kovácsival dél felé Bajon (Boyon, Boyun) volt határos. Ennék területén nagyobb birtokok a szent királyról és szent keresztről nevezett keresztes lovagoknak, az istápolyosoknak s ennek emlékét a néphagyomány manap is őrzi az Ispitahegy nevében. Még délebbre Nyírföldet találjuk (terra Nyvr, Nyr), mely nevét a Nyírkőrő\ (mely ma Strázsahegy) kapta. Ezen négy királyi udvarnoknak, ugyanannyi királyi tárnoknak és a királyné pohárnokainak a mansiói (háza és telke) voltak. Határában volt a Kis Strázsahegy is, akkor Kerekmái. A Nyírföld mellett már Dorog következett, fontos közlekedési 1 Az újabban megszüntetett temető mutatja a régi hagyomány megőrzését akkor is, mikor a templom már régen megszűnt.