Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balogh Albin: Esztergom Árpád-kori helyrajzáról

Esztergom keletkezése. 23 hogy plébániájuk volt. Talán még néhányat hozzájuk is sorozhatnánk, és ezenkívül több paróchia nélküli szerzetes-templom is volt. Ez a szám nagyobb, mint amennyi plébániája Kölnnek, a XII. sz. legnagyobb német városának volt. Kölnnek akkor a rajnai külvárossal együtt csak 6 plébánia-temploma volt; a XIV. sz.-ban körülbelül 19, Lübecknek a Dómmal együtt 5, Braunschweignek és Magdeburgnak 8—8, Soestnek 6, Strassburgnak 10 plébániája volt. Mindezeknek a városoknak legalább kétakkora terjedelme volt, mint Esztergomnak. A népsűrűségnek itt tehát nágyon nagynak kellett lennie, ami megegyezik azzal a körülménnyel is, hogy itt már korán sok kőházról (palatia) emlékeznek meg. A lakosság számának megbecsülésére további támpontot ad az esztergomi káptalan jövedelemcsökkenésének az adata, amit az okozott, hogy az esztergomi mészárosok megtagadták 1294-ben a vásári szolgáltatást (vámot). Az egész ökör és az ökörbőr közötti árviszony, továbbá a középkori városi húsfogyasztás vizsgálata alapján ebből az adatból — természetesen csak egészen nagyjából — az következik, hogy a királyi város lakossága körülbelül 12,000 lélek volt. Ez a szám hozzávetőleg megegyezik azzal, amit a kiterjedés és a plébániák számának összevetésén alapuló becsléssel nyerünk. Ennek a lélekszámnak alapján Esztergomot, ha nem is a Középkor német nagyvárosaival, — mint a 18.000 lakosú Lübeck, a 22,000 lakosú Breslau és a 20,000 lakosú Soest — helyezhetjük egy sorba, de a még mindig igen jelentékeny városokkal, amilyenek pl.: Rostock (11,000 I.), Majna— Frankfurt (10,000) és Freiburg i. Br. (9.000 1.) A XIV. és XV. sz. folyamán a lakosok száma a jelek szerint jelentékenyen csökkent, míg aztán 1543-ban a török előrenyomulástól való félelem mindenfelé szétszórta az utolsó polgárokat. Fordította : Rosta József. SsztetQom Ácpád-koeí belyt?aízávóL Irta: dr. Balogh Albin bencés tanár, múzeumi igazgató. Esztergom Árpádházi királyainknak Géza fejedelemtől IV. Béla koráig székvárosa, egész Magyarországnak fővárosa volt. Politikai jelentőségével vetekedik egyházi szempontból való fontossága, hiszen kezdettől székhelye Magyarország első fejedelmének, az érsekprímásnak. A középkorban, nevezetesen az Árpádkorban mindezekhez gazdasági szerepe járul, melynél fogva sokáig hazánk legforgalmasabb kereskedelmi empóriuma volt, amivel iparának, sőt mezőgazdaságának is virágzása párosult. Nekünk, esztergomiaknak, tehát nemcsak jogos büszkeséggel van okunk városunk múltjára hivatkoznunk, hanem kötelességünk is e fényes multat, mint nagy nemzeti értéket megmenteni a feledéstől, az enyészettől. Esztergomnak e nagyszerű történelme nem csekély mértékben földrajzi fekvésével magyarázható.