Esztergom Évlapjai 1928

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. P. Eszterle József Péter: A ferencesek első letelepülése Magyarországon

6 Dr. P. Eszterle József Péter halálozási évéig, 1226-ig, már tizenkét provinciája volt a különböző országokban.

1 Az 1239-ben tartott római nagykáptalanon pedig már harmincegy provinciával rendelkezett. Az 1264-ben készült catalogus szerint tehát a rend keletkezése után mintegy ötven év leforgása alatt, harmincháromra emelkedett a provinciák száma 230 custodiával és körülbelül 1500 kolostorral, amelyekben vagy 150.000 rendtárs követte az assisi nagy patriarcha szent szabályait.

2 A rend gyors terjedését mutatja az a tény is, hogy a XIV. században dühöngő pestisnek százezernél több ferences esett áldozatul, buzgón teljesítve önfeláldozó hivatásukat a lelkek üdve körül.

3 Hazánkba is még az alapító életében jöttek II. Endre királyunk uralkodása alatt. Mivel azonban a bejövetel idejét az eredeti hazai rendi feljegyzések pusztulása miatt nem tudjuk biztosan megállapítani, kénytelenek vagyunk e kérdést a későbbi feljegyzések alapján eldönteni. Az ezzel a kérdéssel foglalkozó íiók közül legkorábbi időre a bencés Fuxhoffer teszi a ferencesek hazánkba való bejövetelét. A „Damiani Fuxhoffer, Benedictini Pannonii Monasteriologia Regni Hungáriáé" c. kéziratában ugyanis a következőket olvassuk az Ordo Fratrum Minorum in Hungaria cím alatt: „Nem lehet biztosan megállapítani, mely évben jöttek a Kisebb Testvérek Magyarországba. Ha helyes a Mariána Provincia számítása, úgy 1212-ben, II. Endre király idejében jöttek be, aki szívesen fogadta őket s a következő évben több helyet jelölt ki nekik, hogy lakóházakat és kolostorokat építsenek maguknak. II. Endre király 1218-ban, Szíriából való visszatérése után másodszor is behozta a jámbor atyákat, ezt ugyancsak a Mariána Provincia felfogása alapján állítom és pontosan fogom megjelölni a helyeket is, melyeket a király akkor kijelölt nekik s az időt is, melyben az ő uralkodása alatt kolostoraik épültek. Harmadszor, mégpedig ünnepélyesen, fehér zászló alatt IV. Béla hozta be őket az országba 1235-ben. E szerencsés kezdet után azonban balsors érte őket. A tatárok ugyanis a magyarsággal együtt őket is a legnagyobb veszedelembe juttatták. Az ország lakosságáéval egyenlő végzet szerint vesztek el a ferences atyák is és az egész országhoz hasonlóan valamennyi rendházuk elhamvadt. 1240-től, amely évben ez a pestis az országra tört, 1245-ig senki sem maradt meg közülök életben. Ebben az évben IV. Béla ismét visszahozta a jámbor polgárokat és több lakóhelyet építtetett számukra." 4 Az itt feltüntetett adatok közül az elsőt, amelynek értelmében a ferencesek 1212-ben jöttek Magyarországba, semmiképen sem fogad1 V. ö. Introductio ad Vitám Seraph. I. 121. 1. P. Marcellinus da Lanciano: Piccolo Compendio di Storia dei Frati Minori 40—41. 1. Holzapfel-Haselbeck: Manuale Hist. Ord. Fr. Min. 142. I. 2 V. ö. Introductio ad Vit. Ser. u. o. Knáisz Mih. : Chronologo-Provinciale 0. F. M. S. Franc. 196. 1. P. Fortunatus Hueber: Menologium 124. Holzapfel-Haselböck i. m. 140., 141., 143 1. Berhard Zsigmond S. J.: A Szent Ferenc-rend keletkezése. Kath. Szemle 1909. 801. 1. Heinrich Jos. Wetzer: Kirchen-Lexikon III. 131. 1. Dr. Joh. Bapt. v. Weisz : Weltgeschichte V. 412. 1. Chobot Fer. : Jézus Krisztus Egyházának tört. II 265. I. és mások, 3 V. ö. Balanyi: A szerzetesség tört. 223. 1. Heinrich Jos. Wetzer i. m. III. 131. 1. Holzapfel-Haselbeck i. m. 73. 1. 4 Fuxhoffer Demjén i. m. 48—49. 1.