Esztergom Évlapjai 1928

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai III.

34 Dr. Sántha József kozott, később 900-ra emelték. A bazilika harangjaiból ágyúkat öntöttek. Egy Telbisz városából való Eszetula nevű perzsa mestert emlegetnek, aki még a szultán itt tartózkodásának ideje alatt érkezett Esztergomba, hogy az 10 nap alatt olyan ágyút öntött, mely 20 okás golyót dobott ki; az ágyú hossza 18 arasz volt. Ágyúkban egyébként nem lehetett nagy hiány, mert De Medici pápai követ aug. 18-án kelt levelében 100 kerekes ágyúról és temérdek lőszerről emlékezik meg, mely odaveszett. Ágyúgolyó pedig hihetetlen nagy mennyiségű lehetett. Közvetlenül a vár elfoglalása után a törökök azon Ígérete folytán, hogy aki egy vasgolyót talál és a hajóra viszi, 20 akcsét kap — 9544 ágyúgolyót és 20Ö0-nél több puskagolyót szedtek össze. Szulejmán távozása után a várőrség létszámában némi változás állott be és december havában a várparancsnokságot is Musztafa boszniai pasa vette át. Az alsóvárnak legerősebb szakasza ezentúl is a Víztorony-erősség volt, amelynek Mohamed pasa volt a parancsnoka. A várőrség élelmezéséről is bőven gondoskodtak. Leltár szerint 1150 akcse értékű liszt és buza volt raktáron, 765 kilóját 15 akcséval számítva. Esztergom elestének híre, mint arról Francesco Sándor bíboros, Pogio és De Medici pápai követek leveleiből értesülünk, mindenfelé kinos benyomást kelteltek. A pápát Várday Pál érsek aug. 20-án kelt levelében értesítette a szerencsétlenségről, melyet árulás idézett elő. Ugyanő I. Ferdinánd királynál a vár haladéktalan visszafoglalását szorgalmazta, amit az tényleg el is rendelt. Szulejmán szept. 3-án kezdte meg Székesfehérvár ostromát. Ferdinánd csapatai ezalatt Pozsonynál gyülekeztek, hogy onnan aztán Esztergom felszabadítására induljanak. E csapatok állottak volna 20-000 cseh és morva gyalogosból, 8000 németből, 4000 olaszból és magyar és osztrák lovasságból. A németek és olaszok időközben Bécs védelmére rendeltettek. Esztergom visszavételére azonban nem került sor, mert a beállott őszi esőzés annyira csüggesztőleg hatott az anélkül sem lelkesedő csapatokra, hogy a király jobbnak tartotta azokat elbocsájtani. A pozsonyi országgyűlés, a körülményekkel számolva, oly határozatot hozott, hogy Esztergom közelében végvárul egy új „erőd" építtessék, mely esetleg a további operációk bázisául szolgálhatna. Ez az erőd azonban felépítve nem lett.

1 Szulejmán szultánnak 1543-ban elhelyezett és ma is meglévő győzelmi táblája közel 150 éves török uralomnak lett a gyászos emléke. i Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom múltjából, Esztergom, 1900. 51—73. 11. Török történetírók II. 245. 1. — I. Ferdinánd levelei 1543-ból. — Magyar országgyűlési emlékek II. 438—500 1. — Rónai Horváth Jenő: Magvar hadikrónika II. 40—41. — Ortelius Hieronymus : Chronologia, Nürnberg 1603. 270 1. Burckhard von Pirckenstein magyarázatával Augspurg-ban 1731-ben megjelent mű, 123 rézmetszettel 168. 1. és pag. 86. És egyéb források.