Esztergom Évlapjai 1928
ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai III.
30 Soós Elemér tak, Randsburg Mihály német és Nordoni Elek olasz csapatai gyors elhatározással a Víztoronynál lévő erődítményből kitörtek és a török hajósokból 300-at, mások szerint 500-at lekaszaboltak; köztük volt Zirmár Mohamed bég, a hajóraj parancsnoka is. Augusztus 7-én (kedden) Rusztem pasa a vár körül szemlét tartott és ennek eredményeként kiadta a parancsot a Víztorony megvívására, amely eddig is roppant kárára volt a törököknek, mert abból ágyúikkal tönkre lehetett tenni a Dunán közlekedő, élelmiszerekkel és lőszerekkel megrakott naszádokat. De egyébként sem látta sikerre vezetőnek a vár ostromát a Víztorony elfoglalása nélkül. Jahja pasa oglu Mohamed tehát a vett parancshoz képest két ágyúval és néhány bombavetővel megkezdte a Víztorony elleni működést. Ámde a Duna keskeny partja az ágyúk kellő működéséhez alkalmatlannak bizonyult; míg ellenben a várból jól célba vehették őket. Ekkor az áruló öreg tűzmester a sziget északi csúcsát jelelte meg alkalmas helyül, honnan a Víztornyot sikeresen ágyúzni lehet. A tanácsot megfogadva, a törökök éjjel oda átkeltek, ott gyorsan sáncot vetettek és az odavitt ágyúkat működésbe hozták. Odarendelte Rusztem pasa az öreg tűzmestert is- Ezen ostromot tünteti fel a fentebbi kép is. A Víztorony bombázásával egyidejűleg a vár keleti oldalán is tovább folyt az ostrom, nehogy a várbeliek a vár vívásának megszűntét gondolják, de meg azért is, hogy őket valamely kitöréssel a futóárkok és sáncok készítésében meg ne zavarják. A janicsárok mesterei voltak ily futóárkok készítésének, melyeket már a szőlőknél kezdtek és a várfalakig vezettek, befedvén azokat gerendákkal és deszkákkal, rájok gyékényeket borítottak és ezekre földet hánytak. Ily módon a Víztornyot is sikerült megközelíteniök és biztos fedezékeikből a lapos tornyon levőket lőniök, sőt az ázsiaiak már létrákat is merészkedtek a falakhoz támasztani. A folytonos bombázás a várfalakon szemmel látható pusztítást vitt véghez, sőt magában a vár belsejében is nagy rombolást okozott. A nagy mozsarakból meghatározott szög alatt a várba lőtt golyók az ott lévő épületekben is nagy károkat idéztek elő. Az anatóliai hadtest operációs területéről jól lehetett látni egy tornyot a felsővárban, 1 honnan néha a várőrség zenéje hallatszott le. Mohamed pasának ez sehogyan sem tetszett és 1000 akcsét igért a tüzérségnek, ha a tornyot lerontják. Ez a torony rövid idő alatt leomlott és a tüzérek megkapták jutalmukat. Hasonlókép vették célba a bazilika tornyát is, amelyen az aranyozott kereszt ragyogott. Mikor Szulejmán hírül vette, hogy az is rombadőlt, felkiáltott: „Be van véve Esztergom, mert a gyauroknak babonásan imádott jelük a templomról leesett!" Maga a templom is összeomlott és láthatóvá lett Szenttamás hegyéről a vár udvara is, melyet eddig a templom eltakart. Augusztus 8-án (szerdán) az ellenség már kora reggel megkezdte az ostromot és főkép a Víztorony elfoglalása volt célul tűzve. Sikerült is oda a szipahik-oglának csapatából 3 bátor vitéznek létrákon bejutniok, akiket több janicsár követett. A benntalált 18 kereszténnyel i Lásd az „Esztergom Évlapjai" II. évfolyam 22. lapján lévő vár-alaprajzon 17. szám.
