Esztergom Évlapjai 1928
ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai III.
24 Soós Elemér szekérvárral torlaszolta el magát, a vérszomjas ellenség áldozata lett. Ekkor halt hősi halált Dobozi Mihály is nejével Ilonával, aki örök példája marad a hitvesi hűségnek és önfeláldozásnak. 1 II. Lajos halála után Esztergom vára újból az ellenkirályok versengésének tárgya lett aszerint, amiként az érsek hol az egyiknek, hol a másiknak pártjára állott. Szapolyai Jánost a nemzet többsége királlyá választván, az esztergomi vár elfoglalására azonnal egyik vezérét, Kún Kocsárdot küldte, az érseki székbe pedig Várday Pál egri érseket ültette. Ferdinánd 1527. julius 31-én tekintélyes sereggel jött Magyarországba, hogy magát magyar királlyá koronázza. Augusztus havában Esztergom alá érkezvén, a város azonnal meghódolt, a várat pedig két napi ostrom után Nádasdy Tamás adta át Ferdinándnak, akinek Várday Pál érsek is hűséget fogadott és elkísérte őt Székesfehérvárra is, ahol ünnepélyesen királlyá koronázta. Koronázás után okt. 12-én visszatértek Esztergomba és Ferdinánd király egész 1528. február végéig az esztergomi várban maradt. Ekkor történt az, hogy a király egy alkalommal az érseki vadaskertből kiszabadult bölényre vadászván, az erdőben eltévedt, ami kísérete körében nagy ijedelmet okozott. 2 Szapolyai János ellenkirály a török szultán segélyéhez fordult, aki ismét nagy sereggel jött be az országba. Várday Pál érsek a hír vétele után Ferdinánd királytól kért segítséget a vár védelmére, aki Besser és Trabinger parancsnoksága alatt 1000 embert küldött, de e segédcsapat már későn érkezett. Szulejmán serege 1529. szeptember 12-én már Esztergom határában táborozott. Várday Pál nem várta be a vár ostromát, hanem két kapitányát küldte el a szultánhoz, meghódolását jelentvén, sőt ő maga is 300 lovas kíséretében a török táborba ment. Szulejmán kegyesen fogadta a főpapot, de fogva tartotta és Esztergomot elkerülvén, egyenesen Bécs ostromára ment, az érseket is magával vitte. Bécs ostromát azonban okt. 15-én abbahagyta, mert seregének élelmezését Pozsony várkapitánya, Szalay János igen megnehezítette, aki a Dunán felfelé igyekvő hajókat a várból sikeresen lövette. Visszatért tehát Budára, ahonnan Várday érseket és az elfogott Perényi János koronaőrt elbocsájtotta és őket egy levélben Ferdinánd király kegyeibe ajánlotta. Ferdinánd király seregének vezére, Salm Miklós gróf Bécsből nyomon követte a törököt és útközben minden várat elfoglalt. Várday Pál érsek, a káptalan és a város idejekorán követeket küldtek eléje és készséges meghódolásukat jelentették be Bécs védőjének. De amikor a császári sereg megérkezett, a vezért senki sem fogadta, amit ez ellenséges magatartásnak vett. Salm seregéhez tartozó spanyol csapatok átkeltek tehát a Dunán és létrák segélyével megmászták az alsó várszakasz falait és a védtelen várost elfoglalván, a lakosságot fosztogatni kezdték. Várday Pál erről értesülvén, kiadta a parancsot Mutnoki Mihály várkapitánynak, hogy a vár kapuit zárja be és az ostromlókra lövessen. Salm gróf a téli idő beálltával lázongó zsoldosaival kénytelen volt Bécsbe visszatérni. A következő év őszén János király csapatai ostromolták a várat 1 Rónai Horvát Jenő : Magyar hadikrónika. I. 362. 1. 2 Kovachich gyűjteménye : „Noch ungedrückte Stücke." 1. 215. 1.
