Esztergom Évlapjai 1928

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai III.

Esztergom vára és ostromai. 23 desebb napok következtek. Mátyás király özvegye, Beatrix királyné, ugyan még jó pár évig lakója volt az érseki palotának, ahol Ulászló királlyal kötendő házassága terveit szövögette, de ezek kudarca után elhagyta Esztergomot, amiként unokaöccse, Hippolyt bíboros-érseknek is át kellett engednie székét az ország kancellárja Bakócz Tamás egri püspöknek. Ez a nagytehetségű és nagyravágyó főpap magas egyházi állásában nemcsak az államhatalomnak volt erős oszlopa, hanem dús vagyonával egymaga is tevékeny faktora lehetett a török elleni keresztes mozgalomnak, amiként a tudományok és művészetek is hatalmas pártfogóra leltek benne. Az érsekség vagyoni ügyeit is csakhamar rendbehozta. Jaicza és néhány más végvárnak török kézre jutása II. Ulászló királyt is nagyobb tevékenységre serkentette. A törökök elleni védősereg felszerelése volt a főindok, amikor 1502. szept. 14-én Esztergomot 400 arany forinton Tamás érseknek, illetve az Erdődy-családnak zálogba adta. A birtokba Geréb Péter nádor 1502. november 18-án vezette be Bakócz Tamás érseket, testvérjét Erdődy Bálintot, valamint Péter, Pál és János unokatestvéreit. Minderről a budai káptalan által kiküldött Dengheleghy Miklósnak ez év dec. 24-én kelt leveléből értesülünk.

1 Esztergom vára 1518-ig maradt zálogban Bakócz Tamás érsek kezében. A Rómából bíbornoki palásttal és konstantinápolyi patriarcha címmel hazajött nagynevű érsek idejéből maradt fön a nevét viselő Bakácskápolna, mely az 1506—1507 években épült és az ország legszebb renaissance műemlékei közétartozik. Az 1521. év június 15-én elhunyt nagy primás az általa építtetett kápolna kriptájában nyugszik. Temetésén megjelent II. Lajos magyar király is, nemcsak a végtisztesség okából, hanem hogy az üres államkincstár javára az érsek hagyatékára tegye kezét. Ugyanígy történt 1524-ben Szatmári György prímás halálakor is. Szatmári utóda az érsekségben Szálkái László egri püspök lett. II. Lajos király Esztergom várában tartózkodott, amikor 1526. ápr. 23-án Tomori kalocsai érsek és Burgio pápai követ elhozták a vészhírt, hogy Szulejmán török császár nagy haddal indul Magyarország ellen. Az a néhány száz fegyveres, akiket az esztergomi érsek és káptalan küldöttek a hír vétele után Péterváradra, nem volt képes az ellenség előnyomulását megakadályozni. A szerencsétlen mohácsi csatában 1526. aug. 29-én II. Lajos magyar királlyal és a nemzet legjobbjaival Szálkái László prímás is elesett. A rémhír hallatára Mária királyné és a budai várban lévő gazdagabb lakósok hajókon menekültek a Dunán felfelé. Örök szégyene marad Orbáncz Endre várparancsnoknak, hogy embereivel a hajókat Esztergom alatt megállította és kifosztotta. Szulejmán diadalittas seregei Budavár elfoglalása után Esztergom felé is elkalandoztak. A rabló várparancsnok ennek első hírére elhagyta helyét, de a rosszul felszerelt, évtizedeken át elhanyagolt várat Nagy Máté mégis sikeresen védelmezte meg az érsekség hajdúival. Esztergom város lakosságának az a része, mely az ellenség elől Pilismarót felé menekült és az utána száguldozó török lovasság ellen i Századok 1908. 936. 1.