Esztergom Évlapjai 1928

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. P. Eszterle József Péter: A ferencesek első letelepülése Magyarországon

18 Dr. P. Eszterle József Péter tartományunk irattára, továbbá Petrus de Terebesd és Kamantz Máté atyák, nemkülönben provinciánk tartományfőnökeinek 1504-ben Velencében kiadott névsora bizonyítja, amely ekkép hangzik : „következik a magyar minister provinciálisoknak névsora azon időtől kezdve, amidőn IV. Béla a kisebb testvéreket „zászló alatt" Magyarországba hozta."

1 Hasonló értelemben nyilatkozik erről a Mariána Provincia pozsonyi irattárában található néhány kézirat is. Semmit sem határoz — olvassuk egyikben — ha egyes könyvekben azt lehet olvasni, hogy a kisebb testvéreket IV. Béla király 1240-ben „fehér zászló alatt" hozta be Magyarországba, mert ezt arról az ünnepélyesebb és számosabb tagból álló bevonulásról kell érteni, melyet a kegyes király akkor eszközölt, midőn látta, hogy a testvérek már atyjának uralkodása alatt és azóta is folyton buzgón működnek a lelkek üdve körül és bő gyümölcsöt teremnek.

2 A fehér zászló alatt történt ünnepélyes bevonulásról említést tesz Fuxhoffer is, amelyet ő Kosához hasonlóan szintén 1235-re tesz.

3 Ugyanő a „Szent Annáról nevezett esztergomi convent" cim alatt a következőket mondja : „IV. Béla magyar király, II. Endre elsőszülött fia, aki a szeráfi atyák fiait fehér zászló alatt másodszor hozta Magyarországba, első rendházukat Esztergomban építtette.

4 Ez a ferenceseknek IV. Béla királyunk uralkodása alatt történt második ilyen ünnepélyes bevonulása már a tatároknak az országból való kitakarodása után történt, 1245 körül. Világosan kitűnik ez Fuxhoffer következő szavaiból : „Ebben az évben (1245.) ugyancsak IV. Béla ismét visszahozta a jámbor polgárokat és több lakóházat épített számukra."

0 Itt ugyan nem említi a fehér zászlót, de előbbi szavaiból, ahol világosan jelzi, hogy „fehér zászló alatt másodszor", következik, hogy csak ez az 1245,-i bevonulás lehet a fehér zászló alatt történt második ünnepélyes bevonulás. Megerősítik e véleményt az előbbi cím alatt („Szent Annáról nev. esztergomi kolostor") olvasható ezen szavai: „Minoriták voltak, akiket IV. Béla Esztergomba hozott s akiket azután a törökök leöldöstek."

6 Vagyis ezen behozataluk után egészen Esztergom városának a törökök által történt elfoglalásáig többé már senki sem háborgatta őket esztergomi rendházuk birtoklásában. Még egy adatot hozunk fel, amely ugyan nem jelez határozott időpontot a ferenceseknek hazánkba való bejövetelére vonatkozólag, de érdekessége miatt használjuk fel. Bizonyító ereje az értekezés tárgyát illetőleg csak annyiban van, hogy a ferencesek bejövetelét II. Endre királyunk uralkodásának idejére teszi, tehát argumentum azok téves véleményével szemben, akik a letelepedést IV. Béla király 1 Kósa i. m. 7. 1. 14. A magyar provinciálisoknak ez a Kósa által említett és Velencében megjelent névsora ugyancsak a Böröcz által citált „Speculum vitae B Franc. . . ." c. műben foglaltatik. 2 Többek között : „De orig., progressu et act. statu almae Prov. Seraph.-Mar. in Hung." és a „Hortulus Seraph.-Mar., sive origo, progr. et status actualis Prov. S. Mar. Hung. . . ." címűeknek első lapjain. 3 Fuxhoffer i. m. 48—49. 1. 4 Fuxhoffer i. m. 110. 1. 4 Fuxhoffer i. m. 49. 1. 0 Fuxhoffer i. m. 110. 1. V. ö. Topographia magni Regni Hungáriáé 523. 1. : „Inexhaustus ille Szecheni Seraphicis Asceterium, Templumque erexit, ut essent sancti illius Patris Fillii, qui implerent vices Minorum, olim a Bela IV. Strigonium illatorum, ac per Turcas excisorum."