Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Drahos János: Dr. Csernoch János hercegprímás tevékenysége az esztergomi érseki székben

66 Dr. Drahos János Az egyházmegyei ájtatos és társadalmi egyesületek irányítására és működésének ellenőrzésére 1914-ben külön Egyesületi Tanácsot alakított. 1917-ben „Emlékeztető" címen külön kis füzetet adott ki, mely a hivatalos felierjesztések, jelentések s egyéb teendők, továbbá a papi kerületi gyűlések idejét és módját írja elő. Ezt minden plébániahivatalnak megküldette1918-ban az egyházjogi új törvénykönyv előírásainak mefelelően újjáalakította az egyházmegyei bíróságot. 1920-ban egységes egyházközségi szabályzatot írt elő, amelyet a kultuszkormánnyal is elfogadtatott. Az egyházközségek ezen szabályzat alapján külön kormányhatósági jóváhagyás nélkül is alakulhatnak és működhetnek. Uj szabályrendeletben kimondotta, hogy az elhalt egyházi személyek hagyatékából az egyházmegyei címekre eső kötelező hányad a tiszta hagyaték 15°/o-a. * Nemcsak kormányzott, de közvetlenül is lelkipásztorkodott a boldogult főpap. Az év legnagyobb ünnepein a főszékesegyházban celebrált és hirdette az Isten igéjét. Leggyakoribb témája volt a hit. Prédikációira mindig gondosan készült. A hivek igen szívesen hallgatták mindig gyakorlati irányú beszédeit. A lelkipásztori tevékenységnek minden más vonatkozásban is példás apostola volt. Nemcsak a bérmálás szentségének kiosztásával fáradt lankadatlanul, de nagy készséggel járta a vidéki plébániákat azért is, hogy a templomok új harangjait ünnepélyesen megszentelje. Szívesen ment és örömmel időzött ilyenkor hívei között.. Valóban teljesítette azt, amit beköszöntőjében ígért: „Ameddig az Úr Isten egészségemnek kedvez, köztetek leszek mindig, mikor az Úr dicsőségéről és a lelkek üdvéről van szó s megtalálhat engem mindenki, aki hozzám kívánkozik." * Ügy Esztergomban, mint Budapesten, hol úgyszólván minden hónapban töltött néhány napot, mindig készen állt az őt keresők fogadására. Valóban bámulatos, amit e tekintetben teljesített. Nap-nap mellett, órákon keresztül, még magas korában is frissen tárgyalt mindazokkal, akik ügyes-bajos dolgaikkal felkeresték. Budapesti tartózkodásai alatt legtöbbször megszokott napi sétáját is elhagyta, csakhogy az összes nála jelentkezőket fogadhassa. * Főpásztori munkálkodásának ezen — még ha oly rövid — öszszefoglalása keretében lehetetlen fel nem említeni azt a tevékenységet, amelyet a külföldi relációkben kifejtett. Mint bibornok könnyen megtalálta a külfölddel való kapcsolatokat. Elénk összeköttetést tartott fenn a külföldi hatalmak hazai képviseleteivel is. A külföldi kapcsolatokat ápoló hazai francia és olasz egyesületekben is tevékenykedett, többször előadásokat tartott. Ismételten ellátogatott személyesen az örök városba, nemcsak az 1914. és 1922. évi pápaválasztáskor, hanem több más alkalommal is. Csak a háború óta ötször volt Rómában. Az 1914.