Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Keményfy Kálmán Dániel: Pór Antal (életrajz)

6 Keményfy K. Dániel elnöke is volt. 1885-ben Sz. Henrikről nevezett Szentimrei c. apáttá nevezték ki. Mikor Vaszary Kolos hercegprímás lett, a történetírót sietett Esztergomba hozni. Táviratilag ajánlotta fel az esztergomi főkáptalani stallumot Pórnak s 1893. október 12-én kapta meg esztergomi kanonoki kinevezését. Visszatért abba a családi emlékektől s történeti nagy múlttól megszentelt helyre, ahonnan kiindult. 1903-ban honti főesperes lett s ezzel az egyházi kormányzatba tevőlegesen befolyt; főkáptalana is igénybe vette munkáságát a gazdasági s egyéb bizottságokban s Knauz Nándornak Pozsonyba való távozásával őt választotta meg a kiváló hirű főegyházi könyvtár prefektusává. Idővel az esztergomi történelmi s régészeti társulat is elnökévé választotta. Ennyi Pór Antal vitae curriculumáról, az ő pályafutásáról főbb vonásokban. II. írói működése. Ami előttünk Pór Antalt az irodalomban kiváló alakká emeli, az történetírói gazdag működése. Ebbeli fejlődésére kétségtelenül nagy hatással voltak már kispap korában tett utazásai a Dunántúl, amelyekről a Családi Lapok-ban számolt be s így ebben a lapban kezdi meg 1856-ban irodalmi működését. Útirajzaiban a történeti emlékek kötik le figyelmét- Elősegítette benne a történeti érzék fejlődését szülőföldje, ez a dúsgazdag történeti talaj; elmerengett nem egyszer a vár szirttetőjén az olvasottak s a hallottak emlékén. A nyert hangulat benépesítette elméjét s még élte alkonyát is verőfényben sugározta be- A nyert impessziókból így fakadt az a bánya, hogy azután magából kifejtse nemzeti multunk értékes kincseit. Történetírói első zsengéi nem a hazai földből fakadtak. Mint nagyszombati tanárt, a világtörténelem két nagy nemzetének, a görögnek s rómainak története kötötte le, s így Athén Perikies korában, 1868-ban Hellas földirata s a Hellén állami régiségek és Róma története a nyugati birodalom elenyészték, •— munkái ezen a téren mozognak. A két utóbbi a Magyar Tudomány Akadémia pályadíját nyerte meg, sőt a második munka 1876-ban már az Akadémia lev. tagsági kitüntését is meghozta. Hogy a magyar történet művelésére, erre az ő igazi hivatására térjen, erre nézve az alapot a Sz. István Társulat adta meg, amely tagjai számára hasznos s tanulságos házi könyvtárt akart létesíteni. Pór Antal szülővárosa pátronusainak Sz. István királynak (1871) s Hunyadi János (1873) életrajzával foglalt mindjárt helyet a megindult vállalatban. Mint képviselő éveken át nem írt, csakis Aeneas Sylviusról (1880) irott művével adott életjelt. Por Antal nagyarányú történetírói munkássága tulajdonképpen pozsonyi kanonoksága idején domborodik ki s a Monumenta Vatikánák megindítása adott neki alkalmat történeti studiumának igazi forrásához, az Anjou-korhoz fordulni. Fraknói Vilmos a Monumenta Vatikána (Vatikáni Okmánytár) II. kötetének ismertetésére, mely Gentilis bibornok magyarországi pápai követségét tárgyalta s így az Anjouk magyar uralmának kérdéséről szólt, Pór Antalt kérte fel- A kötet ezzel az ismertetéssel kezdődik (a latin fordítás Rosthy Kálmántól való) s Pór nemcsak ismertette, hanem lelke lángot fogott ennek a korszaknak tör-