Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Esztergommegye őskora III

Esztergommegye őskora. 37 ömlő Uhliszkó patak fölött egy őskori gölöncsér fazekas-telepére találtunk, ahol több gödörbe különféle alakú, köztük finom kidolgozású és formás (már bronzkori) összetört cserépedények részei voltak betemetve. A hegyhát szántóföldjeinek átforgatott talajában a hat napig tartott kutatás eredménye eléggé kielégítő volt. A kőeszközök között az említett csiszolt kővésőn kivül több hasogatott tűzkőszilánk és nukleus, egy csákány töredéke, csiszoló- és zúzókövek, szövőszék-nehezék, fúrásnélküli kőbalták és más szerszámok vannak. Az edényféléket három gyermekjátékul szolgált ép edényke, egy egész agyagkanál és két eltört agyagtálacska képviselik, továbbá egy sima korongú és négy kerékágyas, durvábban készült orsógomb, agyagszűrő (vagy tűzborító) töredéke és temérdek edénycserép, köztük nem egy mészbetétes, ami megdönti Wosinszky ama véleményét, hogy a mészbetétes edények előfordulási határa hazánk területén a Duna vonala. Csonteszközök és szarvasagancsok is szép számmal jöttek elő, köztük vágás-, bőrvakarás- és edények simításához használt bordaAgyaggulácska (amulett l/2 n.) Agyagtérgytöredék díszítéssel (' 2 n.) Obsidián véső (G.-Kövesd). (G.-Kövesd). (</2n.) (G.-Köv.) kések, a bőrruha átlyukasztásához használt árak, egy kettétörött csontkalapács, bőrfejtéshez és fúráshoz is alkalmas agancsvég és csont, két oldalt élesre faragott őzagancskés, átfúrt agyaggulácskából, lapos patakkavicsból, vadkanagyarból és kagylóhéjból készült ékszerek vagy amulettek. Végül egy agyaggömb és az ágak nyomaival ellátott tapaszok, valamint az őslakók által elfogyasztott folyami kagylók kosárnyi héjai "és feltört állatcsontok érdemelnek említést. Fejlett kézügyességről tanúskodnak a leletek között egy tipikus csontnyílhegy, egy fatűre való csontgomb, egy hengerded idomú, vonaldíszekkel ellátott égetett tárgy töredéke, mely valamely idol része," is lehet, végül talán valamely edény pecsétnyomó alakú lába. Garamkövesdi ásatásaim eredményeként tényként állapítható meg, hogy a Garam torkolatától kezdve a folyó mentén felfelé húzódó dombsorozaton az újabb kőkorszakban emberek által lakott helyek voltak. A község mellett lévő „Vrch" nevű hegyhát is őstelep volt, a keleti rész előbbi időből, mint a nyugoti. A keleti részén talált leletek jelentékeny része a neolithkor elejéről való. Erre mutatnak a nyéllyuk nélküli (kavics) kőbalták és a napon szárított kezdetleges agyagedények. Ellenben a hegyhát nyugoti végén talált égetett edények, finom iszapo-