Esztergom Évlapjai 1927
ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai II
18 Soós Elemér 267 dukát. Az érsekség 22 malma közül csak 4 érdemel figyelmet és csak az egy körmöczi birt jelentőséggel Komárom város 300 dukát bérletet fizetett. Az összes malmok jövedelme 364 dukát volt. Főjövedelmi forrásait az érsekségnek a papi tizedek és „pisetum" (pénzveréshulladékok értéke) képezték. Az utóbbiak számbavételére külön pisetarius-ok voltak alkalmazva, évi 50—52 dukát fizetéssel. A nagybányait György diáknak, a körmóczit Sarló Jánosnak nevezték. Az érseki pisetum jövedelme 1488-ban 2719 dukát, 1489-ben 3277 dukát volt. A gabonatizednél az elsőbbség az érseket illette ; a Csallóközből 1488-ban 13099 kévét és 1489-ben 13745-öt szedtek be. E gabonatized negyede a káptalané volt. Legnagyobb jövedelmet az érsekség „halászata" hozott. Állomásai: Gúta, Nándor és Naszvad voltak. Körmöczön és Nagybányán is tartottak halászokat. Itt a bérletet feldolgozott és nyers ezüstben szedték be, általában pedig serlegeket, lószerszámokat stbt is elfogadtak; a márka 5 dukát 50 dénárba volt számítva. A halászati jövedelem 1488-ban 17.513 dukát 51 dénár, tényleg pedig 15950 dukát 15 dénár volt, vagyis 319003 frank, 1489-ben 17431 dukát 23 dénár, tényleg 22287 dukát és 95 dénár vagyis 445749 frank volt. Feltűnően szembeötlő, hogy a vár javítására és fenntartására az utóbbi két évben mindössze 1495 dukátot adtak ki. Hyppolit érseksége alatt a zilált gazdasági viszonyok rendezésére utóbb is maga Hercules herceg válalkozott, de eredménytelenül. A fenntebb felsorolt összes jövedelmek sem voltak elegendők a kiadások fedezetére, különösen nem, amikor Beatrix királyné is Esztergomba tette lakását. Pedig az esztergomi érsekség területe akkor óriási volt: a rozsnyói, besztercebányai, szatmári, kassai és szepesi püspökségek még nem léteztek, ezek területe és javadalmai fölött egészen Mária Terézia idejéig az esztergomi érsekség és egri püspökség osztozkodtak. Mégis az esztergomi érsekség jövedelme az időben nem volt akkora, mint most (a háború előtt) bármelyiké is. 1 Az esztergomi várban 1304-től 1534-ig történt átalakítások a következők voltak : Az ősi vár északi falain, a Kiskapu felé, egy félkör alakú „nyitott bástya" épült (a). Ezen belül egy „új erőd" keletkezett a felső várnak azon részén, mely a bazilikától északra feküdt. A Víziváros „bejáró kapuját" (b) egy „főkapuvéd"-del biztosították, melynek kőfala (courtina) a vár déli sarkán álló „kerek bástyatoronyihoz (c) vagyis a már azelőtt állott palánktoronyhoz csatlakozott. Ennek a délkeleti védőszakasznak északkeleti sarka (d) a felsővár alsó térfokának hatalmas kötőfalával kapcsolódott össze. A főkapuvédből egy vonóhíddal ellátott emelős kapu (e) nyilt Szenttamás és a Hévíz felé. A Víziváros nyugati oldalain félköríves „bástyatornyok" (f és g) keletkeztek. Az utóbbi mellett a „kőkaput" meghagyták, Ettől északra a kötőfalból kiugrasztva egy ötszögű „nyitott bástya" volt (i). Folytatólag egy félköríves „féltorony" következett, melynek kötőfala egy négyszögletű „nyitott bástyá"-val (1), innét a „kerek i Nyáry Albert báró ismertetései. Századok 1870, 281—305 1. Kulturviszonyok a XV—XVI. században s Századok 1908, 936. 1.
