Esztergom Évlapjai 1927
ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai II
16 Soós Elemér Bár a királyi udvarra fordított költségek jelentékenyek voltak is, ezen kiadások, az érsekség óriási birtokait tekintve, mégsem gyakorolhattak a gazdálkodásra döntő befolyást. Az érsekség kimerült állapotának inkább az avatatlan, hanyag és hűtlen gazdálkodás volt az oka. Ehhez járult a nagybirtokra nehezülő hadikötelezettség terhe, melynél fogva az érsekségnek háború idején 1000 lovast kellett az ország védelmére kiállítani; amire ugyan ritkán volt szükség és akkor sem tudták a köteles létszámot kellő időre előteremteni. A kiadásokat növelték még az országos ünnepélyeken való részvétel költségei is. Az állandó nagy terhet azonban a zsoldos fegyveresek tartása képezte. Hyppolit érsek idejében 38 nemes úr állott az érsekség szolgálatában, akik az általuk kiállított (toborzott) lovasok száma után húzták járandóságaikat. Az állandó lovasság száma 1489-ben 175 fő volt. A zsoldos nemeseknek két faja volt: egyik csupán katonai szolgálatot teljesített, a másikhoz tartozók a birtokokon tiszttartói tisztségeket is viseltek. Az esztergomi érsek gazdaságának valamennyi központi állomásait, mint a verebélyit, sajópüspökit, vadkertit, szendit, nagysarlóit, zellőit, zelemérit, udvardit és rozsnyóit ily fegyveres tiszttartókkal töltötték be. Ezek a rendes katonai zsoldjukon kivül minden ló után havi két dukátot kaptak; fizetésük 20 dukát és 1 hordó bor volt. Négy cseléd tartására járó illetőségben és az uradalmi tiszteket megillető többi járandóságokban is részesültek. Már ebből is megállapítható, hogy e zsoldos tiszttartók a kezükre bizott birtokok jövedelmének jelentékeny részét felemésztették. Ki van mutatva pl., hogy a szentmarjai uradalomból bocskói Bocskay Ferenc a réttermés egyharmadát, a vám- és makkoltatásnak egész jövedelmét elvitte és még kecsketizedet is kapott. Rendes illetményeik mellett fegyveres szolgálatok idején minden lovas után még három dukát havipótlék is járt nekik. Az állandó lovasság ez évben 3660 dukátba került. Az esztergomi érseknek három várat kellett fenntartani: az esztergomit, a drégelyit és a perbeteit. Ezek között egyedül a drégelyi vár fenntartására az egész 6 helységből álló uradalom jövedelme sem volt elegendő. Lássuk a kisebb katonai kiadásokat is. Nyergesújfalun az érseknek egy salétromfőzője volt, ahonnan a beszolgáltatott salétrom mázsája után 57.> dukátot fizetetett. Ily címen Albert mester ez évben 10 mázsa után 1202 frankot és 85 centimet kapott. A lőport a salétromból és többi keverékből Rohonczi András érseki pattantyús (bombarderi) Esztergomban gyártotta. Ő tartotta rendben és részben készítette a fegyvereket is, de mellette egy vetőgépész (balistero) és egy fegyverkovács is volt alkalmazva. Az ő kötelessége volt a vetőgépek és ágyuk körül alkalmazott várőrség legénységének kioktatása is. Fizetése 1489-ben 306 frank és havi 14 dukát volt. Hyppolit érsek alatt 7 trombitás volt; köztük Nagy-Pelyi, Urai, Vanyarci és Újfalvi nevek fordulnak elő. Volt még 16 kapuőr (campagni di porto) és 29 virrasztó is (vigilatori) a várban. Hyppolit érsek idejében, amikor Beatrix királyné is többnyire Esztergomban tartózkodott, valóságos fejedelmi udvartartás volt a várban. Érsekségének első évében a főkamarás- és tárnokmester Francesco da Bagna Cavallo volt. A kamarási tisztség két osztályra oszlott:
