Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai II

16 Soós Elemér Bár a királyi udvarra fordított költségek jelentékenyek voltak is, ezen kiadások, az érsekség óriási birtokait tekintve, mégsem gyako­rolhattak a gazdálkodásra döntő befolyást. Az érsekség kimerült álla­potának inkább az avatatlan, hanyag és hűtlen gazdálkodás volt az oka. Ehhez járult a nagybirtokra nehezülő hadikötelezettség terhe, melynél fogva az érsekségnek háború idején 1000 lovast kellett az ország védelmére kiállítani; amire ugyan ritkán volt szükség és akkor sem tudták a köteles létszámot kellő időre előteremteni. A kiadásokat növelték még az országos ünnepélyeken való részvétel költségei is. Az állandó nagy terhet azonban a zsoldos fegyveresek tartása képezte. Hyppolit érsek idejében 38 nemes úr állott az érsekség szolgála­tában, akik az általuk kiállított (toborzott) lovasok száma után húzták járandóságaikat. Az állandó lovasság száma 1489-ben 175 fő volt. A zsoldos nemeseknek két faja volt: egyik csupán katonai szolgálatot teljesített, a másikhoz tartozók a birtokokon tiszttartói tisztségeket is visel­tek. Az esztergomi érsek gazdaságának valamennyi központi állomá­sait, mint a verebélyit, sajópüspökit, vadkertit, szendit, nagysarlóit, zellőit, zelemérit, udvardit és rozsnyóit ily fegyveres tiszttartókkal töltötték be. Ezek a rendes katonai zsoldjukon kivül minden ló után havi két dukátot kaptak; fizetésük 20 dukát és 1 hordó bor volt. Négy cseléd tartására járó illetőségben és az uradalmi tiszteket meg­illető többi járandóságokban is részesültek. Már ebből is megállapítható, hogy e zsoldos tiszttartók a kezükre bizott birtokok jövedelmének jelentékeny részét felemésztették. Ki van mutatva pl., hogy a szentmarjai uradalomból bocskói Bocskay Ferenc a réttermés egyharmadát, a vám- és makkoltatásnak egész jövedelmét elvitte és még kecsketizedet is kapott. Rendes illetményeik mellett fegyveres szolgálatok idején minden lovas után még három dukát havi­pótlék is járt nekik. Az állandó lovasság ez évben 3660 dukátba került. Az esztergomi érseknek három várat kellett fenntartani: az esz­tergomit, a drégelyit és a perbeteit. Ezek között egyedül a drégelyi vár fenntartására az egész 6 helységből álló uradalom jövedelme sem volt elegendő. Lássuk a kisebb katonai kiadásokat is. Nyergesújfalun az érseknek egy salétromfőzője volt, ahonnan a beszolgáltatott salétrom mázsája után 57.> dukátot fizetetett. Ily címen Albert mester ez évben 10 mázsa után 1202 frankot és 85 cen­timet kapott. A lőport a salétromból és többi keverékből Rohonczi András érseki pattantyús (bombarderi) Esztergomban gyártotta. Ő tar­totta rendben és részben készítette a fegyvereket is, de mellette egy vetőgépész (balistero) és egy fegyverkovács is volt alkalmazva. Az ő kötelessége volt a vetőgépek és ágyuk körül alkalmazott várőrség legénységének kioktatása is. Fizetése 1489-ben 306 frank és havi 14 dukát volt. Hyppolit érsek alatt 7 trombitás volt; köztük Nagy-Pelyi, Urai, Vanyarci és Újfalvi nevek fordulnak elő. Volt még 16 kapuőr (campagni di porto) és 29 virrasztó is (vigilatori) a várban. Hyppolit érsek idejében, amikor Beatrix királyné is többnyire Esztergomban tartózkodott, valóságos fejedelmi udvartartás volt a vár­ban. Érsekségének első évében a főkamarás- és tárnokmester Francesco da Bagna Cavallo volt. A kamarási tisztség két osztályra oszlott:

Next

/
Oldalképek
Tartalom