Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai II

Pór Antal. 11 kéziratai között leragasztott s magyarázó sorokkal ellátott borítékban volt, mint vidéki hang szólal meg az akkori politikai bonyodalmak (akkor volt a nagy obstrukció a képviselőházban) megoldásához. Cikkében az osztrák túlkapások ellen nagyon energikus, s Ausztriát okolja elsősorban, hogy a király és nemzet között nincs harmónia. Érdemül tudja épen ezért a függetlenségi pártnak, hogy a vámterület s a hadsereg elkülönítését tűzi ki céljául. Hosszasabban szól a had­sereg magyartalanságáról, az ott uralkodó rátartó német indolenciáról Egyszerű megoldásul azt ajánlja, hogy a király rendelje el, hogy amint németül, úgy magyarul is kell tanulni minden tisztnek. Magyar­országba tábornokot pár évig ne nevezzen ki, csak magyarul értőt. Az egész cikk hangja, megnyilatkozása azt bizonyítja, hogy Pór lelkében a 48-as idők hagyományai nem aludtak ki. Mintha az öreg Toldi Miklós jelenne meg buzogányával, úgy éreztem magam e cikk olvasása alatt. Előttünk áll a tudós és az ember képe, akiben mindkettő erős nemzeti érzéssel egyesült. A sir nem adja vissza halottját, nekünk keli őt emlékünkben megújítanunk. Ez annál könnyebb, mert alig van valaki közöttünk, aki őt ne ismerte volna. Az Esztergomból kikerülő történetírásnak ő valóságos atya­mestere, az ő ösvényein fog haladni mindenki, aki e térre lép. Felfo­gását más felfogás válthatja fel, de az általa kijelölt utak, rendsze­rek mindig a történetírás jelzőoszlopai maradnak. Ha felfogjuk mun­kásságának igaz -becsét, szellemének egy-egy szikrája, szívének egy­egy vonzóbb érzelme, tudásának egy-egy töredéke olvad át lényünkbe. Az emlékezet koszorújának nem az adja meg a becsét, hogy én fontam, hanem a hely, a honnan nyújtom. Ezen meggyőződés nevében hódolunk Pór Antal írói emlékének. SsEteűQom oáca és ostcomaí. Irta : Soós Elemér ny. m. kir. honvéd ezredes. (Második közlemény.) II. A vár az Anjouk és Hunyadiak korában (1304 — 1534.) Az Árpádházi utolsó király III. Endre halála után az érsek tulaj­donában lévő esztergomi vár, az érsekek politikai állásfoglalása miatt, gyakran volt a trónért versenyzők részéről ostromnak kitéve, és ennek következtében gyakori volt a várparancsnokok változása is. így találjuk ott Károly Róbert (Caroberto) Magyarországba jöve­tele első évében 1300. évjan. 29-én kinevezve várnagyokként a Divék nembeli Barleust és Jaroslót, akik az érseki uradalmak igazgatását is átvették. 1 Bicskei Gergely érsek a tizennégyéves gyermeket Esztergomba hozta és itt a székesfehérvári egyház Mária-szobráról levett koronával 1 Karácsonyi János : Magyar nemzetségek története. III. 404. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom