Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai II

Pór Antal. 11 kéziratai között leragasztott s magyarázó sorokkal ellátott borítékban volt, mint vidéki hang szólal meg az akkori politikai bonyodalmak (akkor volt a nagy obstrukció a képviselőházban) megoldásához. Cikkében az osztrák túlkapások ellen nagyon energikus, s Ausztriát okolja elsősorban, hogy a király és nemzet között nincs harmónia. Érdemül tudja épen ezért a függetlenségi pártnak, hogy a vámterület s a hadsereg elkülönítését tűzi ki céljául. Hosszasabban szól a hadsereg magyartalanságáról, az ott uralkodó rátartó német indolenciáról Egyszerű megoldásul azt ajánlja, hogy a király rendelje el, hogy amint németül, úgy magyarul is kell tanulni minden tisztnek. Magyarországba tábornokot pár évig ne nevezzen ki, csak magyarul értőt. Az egész cikk hangja, megnyilatkozása azt bizonyítja, hogy Pór lelkében a 48-as idők hagyományai nem aludtak ki. Mintha az öreg Toldi Miklós jelenne meg buzogányával, úgy éreztem magam e cikk olvasása alatt. Előttünk áll a tudós és az ember képe, akiben mindkettő erős nemzeti érzéssel egyesült. A sir nem adja vissza halottját, nekünk keli őt emlékünkben megújítanunk. Ez annál könnyebb, mert alig van valaki közöttünk, aki őt ne ismerte volna. Az Esztergomból kikerülő történetírásnak ő valóságos atyamestere, az ő ösvényein fog haladni mindenki, aki e térre lép. Felfogását más felfogás válthatja fel, de az általa kijelölt utak, rendszerek mindig a történetírás jelzőoszlopai maradnak. Ha felfogjuk munkásságának igaz -becsét, szellemének egy-egy szikrája, szívének egyegy vonzóbb érzelme, tudásának egy-egy töredéke olvad át lényünkbe. Az emlékezet koszorújának nem az adja meg a becsét, hogy én fontam, hanem a hely, a honnan nyújtom. Ezen meggyőződés nevében hódolunk Pór Antal írói emlékének. SsEteűQom oáca és ostcomaí. Irta : Soós Elemér ny. m. kir. honvéd ezredes. (Második közlemény.) II. A vár az Anjouk és Hunyadiak korában (1304 — 1534.) Az Árpádházi utolsó király III. Endre halála után az érsek tulajdonában lévő esztergomi vár, az érsekek politikai állásfoglalása miatt, gyakran volt a trónért versenyzők részéről ostromnak kitéve, és ennek következtében gyakori volt a várparancsnokok változása is. így találjuk ott Károly Róbert (Caroberto) Magyarországba jövetele első évében 1300. évjan. 29-én kinevezve várnagyokként a Divék nembeli Barleust és Jaroslót, akik az érseki uradalmak igazgatását is átvették.

1 Bicskei Gergely érsek a tizennégyéves gyermeket Esztergomba hozta és itt a székesfehérvári egyház Mária-szobráról levett koronával 1 Karácsonyi János : Magyar nemzetségek története. III. 404. 1.