Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - P. Virágh Rajmund: Szent Ferenc fiai Esztergomban

Szent Ferenc fiai Esztergomban. 101 kellett átengedni, akik tudniillik szent Ferenc regulájának a szegénységre vonatkozó rendelkezéseit teljes szigorúságában tartották meg s az említett főuraktól az évi járulékot nem követelték. A cseri barátok 95 évig, azaz 1543-ig működtek Esztergomban. 1495-ben nem kisebb ember volt esztergomi házfőnök, mint Temesvári Pelbárt, a híres szónok. Az esztergomi konventből hívták meg a kalocsai érseki székre Tomori Pál testvért is. Hogy egyébként mi történt az említett 95 év alatt a rendház beléletében, arról a rendház története hallgat. 1543-ban Esztergom városát a törökök elfoglalták. A vár ostroma július 31-től augusztus 9-ig tartott. A törökök különös előszeretettel perzselték fel a templomokat s ezek kőanyagát a vár megerősítésére használták fel. Elképzelhető, hogy mily siralmassá vált a keresztények helyzete a török uralom alatt. A papság menekül előlük. Mikor a török uralom megszilárdul, kedveskedésből a nép régi vallásgyakorlatát megengedik, hogy a nép régi lakóhelyét felkeresse s így legyen a töröknek kitől adót kipréselni. A ferencesek, kik eddig álruhában jártak-keltek a nép között, a visszatérésre „salvus conductus'A kapnak. Visszatérnek Esztergomba is és egyházhatósági megbízásból sorra járják a környéknek lelkészek nélkül maradt községeit; keresztelnek, esketnek és ellátják a haldoklókat a végső szentségekkel. Hogy mely évben kaptak a ferencesek „salvus conductus„-i s Esztergomban hol laktak, a rendház története nem ad felvilágosítást. Legvalószínűbb, hogy — a szent regula szellemében — vándor apostolok módjára gondozzák a környékbeli híveket. Esztergom 1683-ban újból a keresztények kezébe kerül vissza. Ekkor Károly, lotharingiai herceg, a ferenceseket letelepíti a vizivárosban; ott helyet jelöl ki számukra, sőt ellátásukról is gondoskodik, mert a ferences áldozó-papokat — mint tábori lelkészeket — a katonaság lelki gondozására is kötelezte. Már t. i. előzőleg I. Ferdinánd 5-ik rendeletében megparancsolta, hogy minden ferences zárdából két-két áldozópap, mint tábori lelkész tartozik a katonaságnak szentbeszédeket tartani, hibáikat megjavítani, gyónásaikat meghallgatni s őket a keresztény katholikus hit védelmére buzdítani. Károly herceggel egyszerre hat ferences tábori lelkész jelenik meg Esztergomban. Két év múlva (1685-ben) felépül a vizivárosban a felajánlott telken a „Szent Keresztről" nevezett ferences zárda, még pedig — csodálatos dolog — katonai erővel! Ez onnét magyarázható, hogy a török kiverése után a rendes mesteremberek a rombadőlt épületek helyreállításával nagyon el voltak foglalva s így ilyen munkaerőt nem lehetett kapni. E zárda első főnöke Páter Guzmann Dániel volt. A rend a zárda területének biztosítása érdekében Lipót királyhoz folyamodott, hogy a templom és zárda részére kijelölt helyet királyi tekintélyével a rendtartománynak biztosítsa. A király a kérelmet teljesítette s így a ferencesek nyugodtan folytathatták hivatásszerű kötelességeiket. A vízivárosi ferences zárda a kuruc időkben tönkrement. Rákóczi katonái 1706-ban felgyújtották. Helyreállítása 1715-ig húzódott. Minthogy a zárdaépület nem felelt meg a rendszabályoknak, Kucklánder Ferenc