Esztergom Évlapjai 1926

IRODALOMTÖRTÉNET - Keményfy Kálmán Dániel: Az „Esztergom" alapítása és első éve

Az „Esztergom" alapítása s első éve. 65 fel az idősebb írótársakra s tanításnak vettük nyilatkozatukat. Ma mintha ebből a klasszikus felfogásból eltorlódást látnánk. A mai ke­resztény zsurnalisztikában még nem általános a kiforrott politikai iskolá­zottság. A régebbi keresztény zsurnalisztikát nem igen ismerik. Es ezért a régebbi írókat, a magvető keresztény írókat nem ismerik, nem ér­tékelik eléggé, akik akkor tartották a keresztény publicisztika zászló­ját, amikor az nagyon hálátlan, sőt üldözött szereplés volt. Mi a ko­rábbiak tanulmányozásával fejlődtünk írókká. Az 1896-iki képviselőválasztások voltak lapunk erőpróbái. Dr. Föld­váry István s Frey Ferenc voltak a jelöltek. Földváry szabadelvű Bánffy párti volt. Frey Ferenc a nemzeti párti Apponyi zászlójával. A kettő között a küzdelem annál nehezebb volt a választóközönségre nézve, mert mindkettő mint helybeli, nagy idekötött érdekeltséggel birt s egyénileg, tartalmilag kiválók voltak. Földváryval még a választás előtt 2 héttel is együtt sétáltunk a töltésen s politizáltunk. Az elválás­kor azután azt mondta tréfásan: „No most elvállunk s a választásokig senki se lásson bennünket együtt, mert kompromittáljuk egymást, miután az „Esztergom" Frey-párti." Tényleg az „Esztergom" erős sajtó-csatát vívott s e küzdelemben nem a személyt, hanem az elvet nézte. A vármegye 3 kerületében az ellenzék jelöltjét támogattuk, Esztergomban Freyét, a dorogi kerületben az Ugrón párti Papp Jánosét, a köbölkutiban a néppárti Haydin Károlyét. A nagy befolyásoló küzdelembe a hercegprímás nevét is bevonták, mintha Esztergomban a Bánffy párt jelöltjét szívesen látná. Bár tudtuk, hogy ez lehetetlen, mégis, hogy nagyobb súlya legyen, a legilletékesebb helyről szereztük meg a cáfolatot. Dr. Horváth Ferenc és én Budapestre utaztunk s a biboros-hercegprimásnál tisztelegve, ő kijelentette, hogy a kormány egyházpolitikáját támo­gató jelölt mellett természetes, hogy nem foglalhat állást, s kortes­fogásnak nyilvánította az egész híresztelést. A főkáptalan is 1896. okt. 11-iki ülésén Frey Ferenc mellett foglalt állást. Mindezt plakatiroztuk a városban. A választás Frey Ferencet juttatta mandátumhoz. A választásnál az egész papság az aulától kezdve Freyre szavazott, Pór Antal kanonok kivételével, kinek nevét emiatt lapunk gyászkeret­ben jelentette meg- Az „Esztergom" egyáltalán azon papok viselkedé­sét, akik a liberálizmussal a keresztény politika ellen kacérkodtak, elvi szempontból mindenkor megbélyegezte s nem tett különbséget ebben rang és állás között. Következő évben Komlóssy Ferencet kellett el­itélnünk liberális politikája miatt. Lapunk beléletéhez tartozik, hogy az „Esztergom" szerkesztősé­gének két tagját a néppárt szintén felléptette jelöltnek. Dr. Csernoch János apátkanonokot Csaczán, Prohászka Ottokárt Vágvecsén Mind­kettő nyitramegyei volt, tehát abban az időben hírhedt kerület s így természetesen mindketten megbuktak. Csernoch apátkanonok különben választás alá se került, mert azon a cimen, hogy neve mellett nem volt foglalkozása megnevezve, Gebauer adótáros választási elnök egy­szerűen nem kandidálta, hanem Lánczy Leót egyhangúan képviselőnek jelentette ki. Az eset országos botrányt keltett. Kedves emléke az első év történetének beleházi Bartal László egyházgellei plébános kegye­letes megemlékezése lapunkról. Már 33 éves volt, mikor papi pályára 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom