Esztergom Évlapjai 1926
IRODALOMTÖRTÉNET - Keményfy Kálmán Dániel: Az „Esztergom" alapítása és első éve
Az „Esztergom" alapítása s első éve. 65 fel az idősebb írótársakra s tanításnak vettük nyilatkozatukat. Ma mintha ebből a klasszikus felfogásból eltorlódást látnánk. A mai keresztény zsurnalisztikában még nem általános a kiforrott politikai iskolázottság. A régebbi keresztény zsurnalisztikát nem igen ismerik. Es ezért a régebbi írókat, a magvető keresztény írókat nem ismerik, nem értékelik eléggé, akik akkor tartották a keresztény publicisztika zászlóját, amikor az nagyon hálátlan, sőt üldözött szereplés volt. Mi a korábbiak tanulmányozásával fejlődtünk írókká. Az 1896-iki képviselőválasztások voltak lapunk erőpróbái. Dr. Földváry István s Frey Ferenc voltak a jelöltek. Földváry szabadelvű Bánffy párti volt. Frey Ferenc a nemzeti párti Apponyi zászlójával. A kettő között a küzdelem annál nehezebb volt a választóközönségre nézve, mert mindkettő mint helybeli, nagy idekötött érdekeltséggel birt s egyénileg, tartalmilag kiválók voltak. Földváryval még a választás előtt 2 héttel is együtt sétáltunk a töltésen s politizáltunk. Az elváláskor azután azt mondta tréfásan: „No most elvállunk s a választásokig senki se lásson bennünket együtt, mert kompromittáljuk egymást, miután az „Esztergom" Frey-párti." Tényleg az „Esztergom" erős sajtó-csatát vívott s e küzdelemben nem a személyt, hanem az elvet nézte. A vármegye 3 kerületében az ellenzék jelöltjét támogattuk, Esztergomban Freyét, a dorogi kerületben az Ugrón párti Papp Jánosét, a köbölkutiban a néppárti Haydin Károlyét. A nagy befolyásoló küzdelembe a hercegprímás nevét is bevonták, mintha Esztergomban a Bánffy párt jelöltjét szívesen látná. Bár tudtuk, hogy ez lehetetlen, mégis, hogy nagyobb súlya legyen, a legilletékesebb helyről szereztük meg a cáfolatot. Dr. Horváth Ferenc és én Budapestre utaztunk s a biboros-hercegprimásnál tisztelegve, ő kijelentette, hogy a kormány egyházpolitikáját támogató jelölt mellett természetes, hogy nem foglalhat állást, s kortesfogásnak nyilvánította az egész híresztelést. A főkáptalan is 1896. okt. 11-iki ülésén Frey Ferenc mellett foglalt állást. Mindezt plakatiroztuk a városban. A választás Frey Ferencet juttatta mandátumhoz. A választásnál az egész papság az aulától kezdve Freyre szavazott, Pór Antal kanonok kivételével, kinek nevét emiatt lapunk gyászkeretben jelentette meg- Az „Esztergom" egyáltalán azon papok viselkedését, akik a liberálizmussal a keresztény politika ellen kacérkodtak, elvi szempontból mindenkor megbélyegezte s nem tett különbséget ebben rang és állás között. Következő évben Komlóssy Ferencet kellett elitélnünk liberális politikája miatt. Lapunk beléletéhez tartozik, hogy az „Esztergom" szerkesztőségének két tagját a néppárt szintén felléptette jelöltnek. Dr. Csernoch János apátkanonokot Csaczán, Prohászka Ottokárt Vágvecsén Mindkettő nyitramegyei volt, tehát abban az időben hírhedt kerület s így természetesen mindketten megbuktak. Csernoch apátkanonok különben választás alá se került, mert azon a cimen, hogy neve mellett nem volt foglalkozása megnevezve, Gebauer adótáros választási elnök egyszerűen nem kandidálta, hanem Lánczy Leót egyhangúan képviselőnek jelentette ki. Az eset országos botrányt keltett. Kedves emléke az első év történetének beleházi Bartal László egyházgellei plébános kegyeletes megemlékezése lapunkról. Már 33 éves volt, mikor papi pályára 5