Esztergom Évlapjai 1926

TÁRSULATI ÜGYEK - Dr. Balogh Albin: Két év

78 Társulati ügyek. tenni a pincében pusztuló anyagot és lehetőséget akar adni új anyag gyűjtésére és kiállítására. A másik a tagdijak új szabályozása, mely azonban mindaddig nem látszott kívánatosnak, sőt lehetségesnek, míg pénzünk legalább nagyjából nem stabilizálódott; a megbeszélések azonban ez irányban is állandóan folytak és kapcsolódtak egy évkönyv kiadásának gondolatával. Az időközben tartott vál. ülések tárgya majdnem kizárólag e két téma volt A múzeum elhelyezésére nézve több terv merült föl, de mindegyik csak építkezés útján volt megvalósítható. A nagym. vallás- és közokt. miniszter úr 36267 1924. sz. leiratában kijelentette ama hajlandóságát, hogy a 132 milliósnak tervezett építkezés költségeinek felerészét elvállalja oly módon, hogy a tárcájára eső félrészt 10 éven át 6.6 millió K kiutalásával folyósítja. Dr. Anlóny Béla polgármester úr és az ő támogatásával Esztergom szab. kir. város közgyűlése pedig a költségek másik felének fedezésére vállalkozott. A helyzet nagyon kedvezően alakult, a minisztérium első részletül már kiutalt 6.6 millió K-t, s az építkezés gyors elintézésére felveendő kölcsön ügyében is biztatóan folytak a tárgyalások, mikor a szanálás az egész akciót megakasztotta. A szanálási művelet folytán ugyanis nem lehetett évekkel előre megterhelni a minisztérium költségvetését s így pusztán szóbeli ígéretre kölcsön felvétele nem volt lehetséges, másutt pedig, mint a P. K.-nál, a magas kamatláb mellett kölcsönre nem is gondolhattunk. Az akció azonban nem szünetelt és most arra törekedett, hogy a szükséges pénzeket és anyagokat a város támogatása mellett társadalmi úton hozza össze. A választmány erre nézve hozott is határozatot, ámde ennek végrehajtására nem került sor. Pedig a múzeum ügyének fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy a városban és a vidéken még manap is egyre-másra kallódnak el vagy kerülnek idegenbe értékes leletek, gyakran illetéktelen alkalmi gyűjtők harácsolnak össze törvény ellenére efféléket, akik már a föltárásnál is sokszor mérhetetlen károkat okoznak a tudománynak mohóságukkal és hozzá nem értésükkel. Régészeti munkásság múzeum nélkül el sem képzelhető s így a múzeum otthonának létesítése sürgős közérdek, hiszen Esztergom város és megye archeológiai szempontból még ma is oly gazdag, hogy valósággal gócpont lehetne a hazai régészet terén. Csüggedésre nincs is ok. A társadalom érdeklődése már kezd a múzeum felé irányulni. Szép jele ennek a Keresk. és Iparbank szives figyelme, mellyel szenttamási homokbányáját ásatás céljaira a Társulat rendelkezésére bocsátotta ; a megejtett munkálatok eredménye több szép rómaikori tárgy. Hasonló meleg érdeklődés és jóindulat nyilvánul meg Tokodon, Nyergesujfalun, Bajóton, Sárisápon, ahol a Társulat valószínűleg már a nyáron végeztet ásatásokat, míg Tokodon a castrum föltárása részben már meg is történt, amiben Meitr.er Lajos főjegyzőnek és Kolbert János birtokosnak vannak nagy érdemei. Külön kell megemlékeznem Hajdú István primási jószágigazgató úr előzékenységéről, mellyel a szőlejében talált bronz-kori gyermeksír mellékleteit egy bronzkori urna ellenében a főgimn., illetve a társulati múzeum számára átengedte és Dr. Szomor Aurél várm katonai