Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Walter Gyula Knauz Nándor emléke

Knauz Nándor emléke. 5 Simor János hercegprímás 1869 őszén, mielőtt a vatikáni zsinatra távozott volna székhelyéről, az esztergomi főegyházmegyei okmánytár kidolgozásának, összeállításának kitüntető feladatát ruházta munkabíró vállaira. E mű a „Monumenta Ecclesiae Strigoniensis". A megbízatás nagy örömbe ringatta. Fontosságának tudatában szilárdan elhatározta, hogy lehetőleg minden okmányt, amely tárgyára vonatkozik, kipuhatol és hibátlanul közöl. Lelkesedéssel, fáradságot nem kímélve dolgozott. „Totis viribus — irja — contendimus, ut diplomata, correctissime et originalibus per omnia conformiter lucem videant,Négy évi lázas munka után napvilágot látott az első vaskos kötet, amely a magyar katholikus egyház megalapításától kezdve csaknem a XIII. század végéig, 1273-ig terjed és 25 érsek, valamint négy széküresedés okmányait öleli fel. Az igen becses forrásmunkát, amely nagy szolgálatokat tesz a tudománynak, osztatlan elismeréssel fogadta a nemzet és vetélkedő dicséretekkel ünnepelte. Hat kötetre tervezte Knauz okmánytárát. Azonban jóllehet bámulatos kitartással és odaadással dolgozott, nem volt képes a szizifusi vállalkozással diadalmasan megküzdeni. Második kötete, mely 7 érsek és két széküresedés idejére terjed és az 1321. évi okmányokkal végződik, nyolc év múlva megjelent ugyan, de tovább nem folytathatta azt a munkát, amellyel méltó társát nyújtotta azon hatalmas szellemi alkotásoknak, melyek kiváló külföldi tudósok, Pertz, Mommsen, Theiner és mások neveihez fűződnek. Nem tartott volna a második kötet megjelenése oly hosszú ideig, ha közbe nem jön egy pályázat. Az Akadémia hirdette azt. Munkát kivánt, amely az időszámítást — tekintettel a magyar történelemre — ismerteti. A tétel megragadta figyelmét. Vállalkozási kedvének nem volt képes ellenállani. Okmánytanulmányai folyamán nem ritkán tapasztalta, mily nehézségekkel kell a kelet megállapítására nézve küzdeni. Kísérletet akart tehát a pályázat alkalmából oly segédeszköz létesítésére tenni, amely „minden külföldi kézikönyvet nélkülözhetővé tegyen.'"

2 Midőn a maga nemében egyedül álló művet, „melynél jobbat és kimerítőbbet . . . egy nemzet sem tud felmutatni"

3, Fraknói Vilmos főtitkár 1876. december 18-án az Akamédiának bemutatta, „az édes meglepetés örömével fogadta mindenki", „Sok koszorút osztott már az akadémia — úgymond Károlyi Árpád — de méltóbb műnek, a maga szakában jelesebbnek, mint Knauz Nándor Kortana, egynek sem . . . ' Mon. Strig. I. köt. Előszó. 2 Kortan. Hazai történelmünkhöz alkalmazva. A Magyar Tudományos Akadémia által jutalmazott pályamű. Budapest, 1876. 4° 589. lap. Előszó. 3 Századok. 1877. 88 lap.