Esztergom Évlapjai 1926
IRODALOMTÖRTÉNET - Keményfy Kálmán Dániel: Az „Esztergom" alapítása és első éve
Az „Esztergom" alapítású s első éve. 63 A mutatványszámba „Karácsonyra" cikket Dr. Prohászka Ottokár, a „Fegyverünk" cikket Dr. Csernoch János írta. A tárca Dr. Solymosy Sándor s Va (lnicsek Béla, a „Fővárosi Levél" Szentpéteri, (Valnicsek Béla), az Esztergomiakról karcolat Plagiosippus (a szerkesztő) tollából kerültek ki. Azonkívül írtak e számba Némethy Lajos, Reviczky Aladár, Nemes Antal, Gimessy Zsigmond. „Politikai Szemle", „Vidék", „Hirek" és „Irodalom" rovat tették változatossá e számot. A többi 1896-ban, hetenként megjelenő számok tartalomban emelkedtek, mert sokszor a folyó események adtak rá alapot. Az előfizetők száma 800 körül volt. Az 1896. év a lap 30 éves életében nem hiába az első, de egyúttal a legmozgalmasabb év is volt, mert az ország közállapotában is ezen év a Bánffy-féle választások éve volt, s egyben az egyházpolitikai törvények életbelépésének első számadása. Egy lapnál a vezércikkek s egyébb politikai cikkek jelzik az irányt, az uralkodó, a felszínen levő ügyeket; ezek adják a lapnak úgynevezett karakterét. Az első évfolyamban megjelent vezércikkekből — tájékozásul — egy kis mutatvány-egyveleget adunk le. Például: Kaas Ivortól: Magyarország boldogsága. — Kormány és néppártÉg és föld. — Térjetek meg. — Keressük a Megváltót. Günther Antaltól: Veszedelem vagy védelem. (A keresztény politikáról.) — Barbárok hátrálása. (A szószék-paragrafus bukása a főrendiházban.) — Az alapítványok fölött való felügyelet. — Dr. Csernoch Jánostól: Fegyverünk. (A sajtó hatalmáról.) — Furcsa háború. (A liberális ellenzék működéséről a néppárt rovására.) — Az általános szavazatjog. (A Bánffyféle választások mozdítják elő.) — A mézes madzag. (A kongrua öszösszeírást a milleniumra rendeli el a kormány.) — A hecckáplán. A kúriai bíráskodás. (Mint a millenium szégyenét tárgyalja a javaslatot) — A szövetségesek. (A komáromi főispán politikai erkölcstelen korteskedéséről a néppárt ellen.) A miniszter úr igazi vallásossága. (Wlassics a kath. tanítók zászlóavatásánál olyan katholicizmust hangoztat, hogy elvész benne a kereszténység.) — A papok mint liberális képviselőjelöltek. (Azon papokról, kik beállnak kötélnek a liberális kormányhoz.) — A püspökségek betöltése- — Dr. Horváth Ferenctől: Az elvek. — Az igazelvűpárt. — A polgári házasságkötésnek napja. — A holtkézi törvények. — Azok a jó emberek- (Bánffyak, Szalavszkyak, Turóczyak és a főpapi parentálók.) — Dr. Prohászka Ottokártól: Liberális filiszterek. (Miklós borsodi főispán panamája.) — Inaszakadt Pulszky. (Pulszky Károly muzeumi igazgató panamája s az apa Pulszky Ferenc szerepe ) — Zsitvay Leó egyensúlya. (Fúsz János káplán egyoldalú elitélése.) — Börtönbe velők. (Liptóban s Trencsénben a választások alatt több papot börtönbe hurcolnak.) — Szigetváry a hős cincér. (Aki tanár létére vezetett a hittan kiküszöbölése mellett a középiskolából.) — Bazilika s zsinagóga. (A milleniumi Bazilikai istentiszteletről a hivatalos világ levonult a zsinagógába.) — Modern haruspexek. (A képviselők magatartása a kúriai bíráskodás tárgyalásánál.) — Intelligens proletárok. — Politikai komédia. (Matkovics enyingi függetlenségi képviselő belépése a Bánffy pártba.) — Psenkó úr. (Egy liberális pap méltatása.) — Keményfy K. Dánieltől: — Az elföldelt „Istenbéke." (Apponyi indítványát a milleniumi politikai békéről a kormány elgáncsolta.) •— A mellőzött hercegprímás. (Méltatása annak, hogy Szilágyi Dezső házelnök s nem a hercegprímás volt a nemzet szónoka a mii-