Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Krónikás (sfp): Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom mellett

Jánoslovagok temploma cs rendháza Esztergom mellett. 33 5. Egy boltozathoz való ívtégla (27 cm. h., 10 cm. sz.). 6. Két négyszögletes padlótégla (hosszéle 18 cm ). 7. Két nagy tetőcserép (34 cm. h., 20' 2 cm. sz.). 8. Mészkőlap-töredék. (Mindez jelenleg a városházán van.) A romok leírásánál említett, kereszttel ellátott kockakő valószínűleg a kapuzat fölötti oromzaton volt elhelyezve, jelezvén nemcsak a templom jellegét, hanem (mint látni fogjuk) a nevét is. A kőleletekből a templom gazdag kiképzésére nem következtethetünk. Egyszerű, háromhajós, kéttornyú, román-stílben épült templom « volt, mint amilyen a XIII. sz. elejétől kezdve az országban számtalan épült. A vasúti töltés alatt lévő három apsis valószínűleg poligón záródással birt, mint az a szentkirályi templomnál is volt. Az egyszerű portálé hasonló lehetett az egykorú lébényi temploméhoz, amelynek szintén nincs kereszthajója. E középkori templomok építői maguk a szerzetesek: bencések, ciszterciták, premontreiek voltak, kikhez méltán csatlakoztak a lovagrendek s később a pálosok is. Az építésnél a stílszerűség mellett az egyszerűségre törekedtek. De maradt fenn e korból egy-két remekszámba menő műemlék is, mint amilyent vármegyénkben a Kisbényi román-stilű templomban mi is birunk. V. Jánoslovagok Szent Keresztről nevezett temploma és rendháza. Knauz Nándor történetíró a Pázmány Péter esztergomi érsek által 1629-ben Nagyszombatban tartott egyházmegyei zsinat irataiban, továbbá Pray György és Fuxhoffer műveiben talált adatokra támaszkodva azt mondja, hogy a Jánoslovagoknak Esztergomban négy társházuk volt: 1. Főkonvent Szentkirályon (Conventus Cruciferorum domus hospitalis Ecclesiae Sancti Stephani Regis de Strigonio), 2. Szent Keresztről nevezett társház (Domus hospitalis sanctae Crucis de Strigonio), 3- Szent Erzsébet-társház (Domus hospitalis Ecclesiae Beatae Elisabeth de Strigonio), 4- végül Szt. István első vértanúról nevezett társház (Sancti Stephani Protomartyris prope Strigonium). Az utóbbiról Knauz így nyilatkozik : „A szt. István első vértanúról nevezett lovagházról mitsem tudunk. Fuxhoffer véleménye szerint e ház a templomosoké volt s csak ezek eltöröltetése után jött a Jánoslovagok birtokába. Meglehet. Azonban , láttuk, hogy 1272. évben, tehát jóval a templomosok eltöröltetése előtt birtak két szt. István és szt. István király cimű helységekkel. Ezek elseje alatt csak szt. István első vértanú érthető s így a kérdéses lovagház is itt lehetett-"

1 Az 1272. év juni 28-án kelt okmány, melyre Knauz hivatkozik", azon határigazításról szól, mely a szentkirályi kereszteseknek Esztergom határában volt terjedelmes birtoka és az érsek tulajdonát képező Szent Pál helység, másrészt ugyanazon birtok és a káptalan tulajdonát képező Dorog helység határai között történt. Minthogy az egynapon és egymás után végzett határjárásról kiállított okmányban a keresztesek birtoka hol „villa sancti Stephani Regis", hol csak röviden „sancti Stephani" néven említtetik, ebből tévesen kétféle birtokra következ1 Knauz: Az esztergomi szerzetesek története (Paulai Szent Vince leányai Esztergomban) Esztergom. 1865 60—61. 1. ' Knauz: Mon. I. 7T3. 599. 3