Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai

Esztergom vára és ostromai. 23 régi „fokterét" bekerítve északnak fordul és halad tovább a fensíknak meredeken leeső, egyenetlen és sziklás nyugati szegélyén, helyenként hatalmas pillérekkel támogatva, és záródik az északon álló régi nagy „körönd-torony"-hoz (9. sz.) A vár nyugati oldalán, a körfalon belül állott az „Árpádok palotája" (10. sz.) a következő beosztással : A palota keletre néző főhomlokzata előtt volt a két udvar (a. és b.) és a főépülethez merőlegesen két emeletes szárnyépület (c. és d.) csatlakozott. Az északi szárnyépületben volt a román stilben épült tornyos udvari kápolna (e), mely helyen a hagyomány szerint a magyar állam megalapítója Szent István király született. A palota, illetve udvar keleti oldalán ugyanilyen erős „toronykapu" (7.) képezte a „palota bejáratát". Mig a déli oldalon, a nyugati sarkon épült másik torony alatt volt a „várbörtön", melyet ma is mutogatnak. A palota Dunára néző nyugati homlokzata előtt a körfal ki volt ugrasztva. A Szent István király által eredetileg ó-keresztény-stilusban emelt és később Jób érsek által román-stilben átépített szt. Adalbert-bazilika (11. sz.) a vár keleti felében állott. A háromhajós bazilika hatszegletű, támpillérekkel ellátott záródása (apsisa) egészen a keleti várfalig elnyúlt, ép azért a templom ezen része volt az ostromok alkalmával a rombolásnak legjobban kitéve. A főhajót az alacsonyabb és keskenyebb mellékhajóktól öt pár oszlop választotta el, körülbelül 10*8 m. szélesen és 64 m. hosszban. A templom egész szélessége 40 m. voltA templom négy sarkán négy torony állott; a nyugati részen lévő két erős és nagy torony sokkal magasabb volt, mint a keleti részen lévők. A bazilika eredetileg kétségen kivül „erődtemplom"-nak épült, mint a székesfehérvári, pécsi, egri stb. templomok, és abban az esztergomi Várhegy lakossága keresett vész idején menedéket. A nyugati körfal mellett állott az egykori „érseki kúria" (12.) emeletes épületcsoportja, főhomlokzattal a Duna fele nézve. Délnyugati sarkán egy erős „védőtorony" volt. A kápolnával is ellátott érseki palotát a későbbi korban átépítették. Már Géza fejedelem idejében fenállott a szt. István-martyr tiszteletére épült templom (13.), melyben a hagyomány szerint István királyt Adalbert püspök megkeresztelte. Az egyhajós prépostsági templom záródása, közvetlenül a keleti körfal mellett, a későbbi korban gótstilben lett átépítve. A déli oldalán volt a templom bejárata és sekrestyéje. Ennek átellenében a túlsó oldalon több lépcsőn egy katakombaszerű alsóbb kápolnába lehetett jutni, mely temetkezési helyül szolgálhatott. A bazilika, érseki palota és szt. István-mártyr temploma által képzett belterületen egy.hatalmas „toronynak" (14. sz.) alapfalait ásták ki. Ezt tartom én az Árpádok „öreg tornyá"-nak, ahol vész idején a védők utolsó menedéket találtak. E toronyhoz tartozhattak a közelben lévő régi falak által képzett épületek (15. és 16. sz.) is, melyek egyúttal a római Quadriburgium egyik oldalát jelzik. Az északkeleti részen állott régi „védtorony" (17. sz.) jelzi a Quadriburgium kiterjedését. A sziklába mélyre vájt „kút" (18. sz.) valószínűleg egykorú a kifalazott várárkával. A „felsővárfok" délre eső területén található régi „gátmű" (19. sz.) a bazilika megvédésére szolgált.