Esztergom Évlapjai 1925

Társulati ügyek - Dr. Walter Gyula és dr. Balogh Albin: Társulatunk múltja

133 Társulati ügyek. ságnak, járatlanságnak az az esete, amikor a házban található régi bögrét, csorba, avult formájú poharat, tarka tányért, fakó írásokat, ócska könyveket, esetlen órát, nem divatos bútordarabot, nagyanyánk oszladozó ruháját, ócska pitykét stb. hasonlókat handlénak adtak néhány fillérért, ha ugyan nem került a szemétdombra. És mi mindent hozhatnék föl, ami úgy elveszett, elkallódott a nemtörődömség miatt, a hozzáértés hiánya miatt. Szükség volt tehát egy intézményre megyénkben és városunkban is, mely fölhívja a figyelmet a mult emlékeinek megbecsülésére, megakadályozza, hogy elkallódjanak, idegenbe vándoroljanak, gondoskodjék összegyűjtésükről és megőrzésükről s a gyűjtött és rendszeresen összeállított emlékekkel elénk állítsa a multat, a mult emberét, életét és műveltségét, amint az kicsiny kezdetekből kiindulva sok próbálkozás, küzdés és fáradság útján kifejlesztette a modern ember életmódját, technikai, gazdasági és szellemi vívmányait, tudományát, művészetét és kényelmét. De másrészt szükség volt ilyen intézményre azért is, mert a mult korok életét, társadalmi, politikai és gazdasági küzdelmeit, vallási, erkölcsi és nemzetiségi viszonyait Írásban is meg kell örökíteni. Az idő múlik, az emberek emlékezete rövid s lassankint a legközelebbi mult eseményei is elenyésznek, ha írás emlékezetére nem bízatnak, ahogyan a régi oklevelek találóan kifejezik. Esztergom város és vármegye történetének monográfiája vagy legalább ennek előkészítése a másik fontos cél, melyről szintén gondoskodni kell, különösen ha meggondoljuk, hogy más vármegyék immár hatalmas enemű munkálatokkal, kész monográfiákká! rendelkeznek. E kettős cél érdekében, de egyáltalán a tudomány és közműveltség fejlesztésére jött létre különösen Récsey Viktor bencéstanár és régész buzgólkodására az Esztergom-vidéki Régészeti és Történeti Társulat ezelőtt három évtizeddel 1894. júl. 22-én. Egy félév múlva (1895. febr. 5-én tartott közgyűléssel) már véglegesen megalakult Knauz Nándor püspök és kiváló történettudós diszelnöksége alatt, míg az ügyv. elnök és a régészeti osztály elnöke Kruplanicz Kálmán főispán lett. A történeti osztály elnöke akkor Pór Antal apátkanonok, igazgatója dr. Walter Gyula hercegprimási titkár, muzeumőr Némethy Lajos főegyházmegyei könyvtárnok, titkár Rózsa Vitái bencéstanár és Brenner Ferenc tkpénztári tisztviselő, pénztáros dr. Prokopp Gyula, jogtanácsos dr. Burián János volt. Azonkívül 22 választmányi tag. Az új egyesület nagy buzgalomal fogott munkához. Hangversennyel kapcsolatos felolvasó ülést rendez, ásatásokat végez a szentkirályi földeken, az u. n. Ákos-palota környékén, a Zamárd hegyen, Párkányban, szorgalmazza, hogy az építkezések alkalmával előkerülő emlékek megőriztessenek, hogy a város utcáit és tereit történelmi nagyjainkról nevezzék el. Esztergom monográfiájának elkészítí a tervezetét, melynek egyes részletei — Feichtinger Sándor: Esztergom vármegye és környékének flórája, Némethy Lajos : Emléklapok Esztergom múltjából, Villányi Szaniszló : Néhány lap Esztergom város és megye múltjából ; Három évtized Esztergommegye és város múltjából, Vojnics Döme: Esztergom közoktatásügyének története — meg is jelentek. Évkönyvet ad ki, melyekben számos értékes dolgozat látott napvilágot