Esztergom Évlapjai 1925

Rövid közlemények - Einczinger Ferenc: Szent Tamás-hegy nevezetessége

99 hévvizű mocsarat, amelyet régebbi városi térképeink még feltüntetnek. A lejtőcsúszás az agyag átázása következtében jött létre s hasonló jelenség, tekintve, hogy a hegy tetején összegyülemlő csapadékvíznek közelben más lefolyása nincsen, esőben dús időszakok után más alkalommal is megtörténhetik, ezért e hegyfal alatt közvetlenül épült három ház területe a megtett intézkedések dacára sem mondható biztosítottnak.*) A Kucklánder-domb vizsgálata a város egész környékének geológiai felépítésére nézve világosságot vet. A téglagyár agyaggödrei az alsó oligocén korú kiscelli agyagba mélyülnek. Ezen agyag alatt egy homokkő és konglomerát rétegcsoport fekszik, amely alárendelten lazább homokos rétegeket is közbezár. A hárshegyi homokkő vastagsága Esztergom környékén kb. 50—60 m-re becsülhető. A hárshegyi homokkő alatt végül a triasz-dolomit és dolomitos mészkő következik, amely lefelé több száz méter vastagságú. Ezen megállapítást igazolja az, hogy a Szenttamás-hegy DNy oldalán egy nagy vetődés mentén az oligocén agyag alól hatalmas sziklákban tényleg kibukkan a külszinre az oligocén homokkő. Ugyanezen homokkő építi fel a Várhegyet is a bazilika alatt, de itt már alóla a dolomit is kibukkan. A vetődések mentén mindenütt langyos vizű források is felszállanak.**) Az elmondottak alapján kétségtelen, hogy a Várhegy is, mielőtt a római kultura megkezdte volna rajta építkezéseit, tetején agyagréteget tartalmazhatott, melynek nyomait azonban a felette elviharzott századok és a folytonos építkezések teljesen eltüntették. Homor Imre. Szent Tamás-hegy nevezetessége. Messze nyúló letűnt századok fátyolát fellebentve, az immár csekély jelentőségű helyek is változatos képet tárnak elénk. Jobb sorsra hivatott, sokban szűkölködő városunk egyedül történelmi múltjában gazdag, mert lépten-nyomon a letűnt nagyság, vagy elvonult keserves évszázadok emlékei tűnnek fel a kutató szemei előtt. A keresztény középkor első nagystilusában épült monumentális bazilikát büszkén hordozó várheggyel átellenes hegyen szerény kápolna áll. A bazilika lenyűgözően hatalmas arhitekturájával és csodás méreteivel szemben említésre sem volna méltó ez a kis épület, magasba szökő csúcsos fatornyával, simára meszelt falával, ha a történelem nemes patinája a hozzá tartozó alkotásokkal nem adna különös értéket neki. Ismeretes, hogy Esztergom 1543-tól 1595-ig, majd tíz éves megszakítással 1605-től 1683-ig török járom alatt küzködött, s mint országunk általában, úgy városunk is e 140 év alatt rengeteg történelmi emlékét veszítette el. *) Vérosi levéltér. 1924. Jelentés az esztergomi Szenttamés-hegy déli oldalán várható kőomlásokról. **) U. o. 1922. Dr. Schréter Zoltán m. kir. osztálygeologus geologiai véleménye az Eggenhoffer-féle téglagyár telkén létesített kútról, a víznyerés lehetőségére vonatkozólag. 7*