Esztergom Évlapjai 1925
Rövid közlemények - Solvanus: Római tábor Tokodon
95 Rövid közlemények. csináltatja a „Via Ulpia Trajaná"-t Cséven keresztül a Piiishegység aljában és azon túl is Pilisszántó mellett el Ó _Budáig*) A főtáborok Bregetio és Aquincum ; az elsőbe a legio I. adjutrixot, a másodikba a legio X. geminát helyezi. De valószínűleg ő alatta létesültek Solva (Esztergom), ad Herculem (Pilismarót) és Cirpi (Dunabogdán) táborok is. A Duna egész vonalát ekkép megerősítvén hozzáfogott, Dácia meghódításához. A második császár Hadrianus (117—138.) volt, aki uralkodása idejének felét a provinciákban tölti. Mint Pannónia volt helytartója ismeri az egész tartományt és a sarmaták ellen viselt háború után szemlét tart a Duna mentén elhelyezett légiók fölött. Uralkodása alatt a római limes táborai teljesen kiépülnek és azok védelme alatt a városi élet is kifejlődik. Carnuntum (Németóvár), Aquincum (Ó-Buda) és Solva (Esztergom) római jogot nyernek, bizonyára a császár helyszíni szemléjén szerzett tapasztalatok alapján. A harmadik Marcus Aurelius (161 —180.) volt, aki uralkodása alatt hétszer látogatott Pannoniába a nyugtalankodó kvádok és markomannok miatt, akiket végre is saját területükön vert le. Légióit valószínűleg Solvánál átviszi a Dunán és a Garam mentén felfelé haladva Bénynél megállapodik, ott a mai nap is meglévő hármas földtábort létesíti, hogy abban vezérkarával maga helyezkedjék el és innen intézze hadműveleteit a rómaiak ellen szövetkezett barbártörzsek ellen E hatalmas védműveket tévesen nevezik avarsáncoknak, mert a tervszerű alkotáshoz négy-öt légió embereinek vállvetett munkája volt szükséges, amire sem a félig nomád avarok, sem a félvad barbár törzsek nem lettek volna képesek, amiként nem is találtak ott utánok semmiféle emléket. Római eredetűnek tartom ugyanezen időből a Kéméndtől északnak tartó s az Ipoly völgyében lévő földsáncokat is. Marcus Aurélius huzamosabb ideig tartózkodott a bényi földtáborban és itt „ad Granuam" írta meg Elmélkedéseinek első kötetét. A honti területen lakó cotinokat, mert a velők kötött szerződést megszegték, kiírtja, a Komárommegye vidékén lakó kvadokat szintén leveri, mire a markomannok is meghódolnak. A békefeltételek között volt, hogy a barbárok a Dunából 38 stádiumnyi (7'02 km.) távolságközben nem lakhatnak és a rómaiak a Duna baipartja mentén is emelhetnek erősségeket. így létesült Esztergom átellenében Anabum, amelyet Párkány régi vára helyén kell keresnünk, mert máshol eddig nyomára nem akadtak. Ez erősségeket a derék császár utóda, a római élvezetekbe merült Commodus, a barbárokkal kötött egyezség értelmében megszüntette. A negyedik császár Valentinianus (364—375.) volt. Pannóniai (Cibalae) származású, jó keresztény uralkodó, akinek parancsára Frigerieus, Pannónia Valeriana akkori helytartója, a Duna vonalának erősségeit helyrehozza és az egyes táborok között a folyam veszélyesebb pontjain, az átjáróknál, burgusokat emel. Egy Eszter*) Vásárhelyi Géza : Az Aquincumból Bregetioba vezető út iránya. Arch. Ért. 1892. XIII k. 71-74. 1.
