Esztergom Évlapjai 1925
Értekezések - Dr. Sántha József: Esztergom városrészeinek egyesítése
Dr. Sántha József ban első helyen ott látjuk Esztergom mai társadalmának nem egy előkelőségét, így különösen dr. Csernoch János bíboros hercegprímás úr őeminenciáját, dr. Fehér Gyula prelátus-kanonokot, Perger Lajos esperes-plébánost, Rothnagel Ferenc nyug. városi tanácsnokot és másokat — nem volt tehát hiábavaló a munkája és fáradozása ; nekik megadatott az, mit elődeiknek megérniök nem sikerült; tanúi lehettek munkájuk gyümölcsének s büszkén tekinthettek arra az alkotásra, mely velük és tevékenységükkel annyira összeforrott. A belügyminiszter döntésének leérkezte után már csak néhány közigazgatási aktus van hátra ahhoz, hogy az egyesítés de facto is megtörténjék. A legtöbb időt s a legnagyobb munkát a kir. város s a községek tagjaiból arányosan összeállítandó új képviselőtestület megalakítása, valamint az új szervezeti szabályrendelet előkészítő munkálatai adják. Megtörténik azonban a virilis jogú képviselők összeírása ; megejtik községenkint, azaz hogy most már városrészenkint a választott jogú képviselőtestületi tagok megválasztását is és most már mi sincs útjában annak, hogy a törvényes alakszerűségek közt megalakuljon az új képviselőtestület és megkezdje működését az egyesített Esztergom szab. kir. rendezett tanácsú város. 1895. július hó 8.-ra hívja egybe Andrássy János alispán a képviselőtestület alakuló közgyűlését. Megelőzőleg a kegyúri templomban a kir. város s a községek plébánosai ünnepies Veni Sancte-t mondanak; majd bevonulnak a képviselők a megyeház közgyűlési termébe, hol a város közönségén kívül a hajdani dicső mult s a büszke hagyományok emlékeztetőiként az előző prímások, főispánok, alispánok és más kiválóságok képei és szelleme tanúi a nagy eseménynek. Az alispán megállapítja beszédében, hogy a képviselőtestület öszszeállítása törvényszerűen történt s igy a képviselőtestületet megalakultnak jelenti ki. Egyben utalván az egyesített városra háruló nagy feladatokra, az Isten áldását kéri a város jövő működésére. — Maiina Lajos helyettes polgármester röviden az egyesítés történetével foglalkozik s kifejezi azon reményét, hogy „habár — kivált a kezdet nehézségei — hellyel-közzel vélemény különbségekre adnak is alkalmat, minden körülmények közt a legteljesebb méltányossággal, egymás véleményének tisztelésével és kölcsönös előzékenységgel sikerülend a jó egyetértés akadályát elhárítani, hogy ekép az időszak, mely Esztergom szab. kir. városra nézve a mai nappal megnyílik, ne csupán egy közigazgatási átalakulás létrejöttét jelentse, hanem minden tekintetben az anyagi és szellemi felvirágzás korszakává váljék." Majd a társult községek képviselői szólalnak fel. — Szenttamás részéről Reusz Ferenc kijelenti, hogy az őszinte öröm amaz érzésében, mellyel Esztergom szab. kir. város polgárai a testvérvárosok lakosait keblükre ölelték, a csatlakozott városrészek polgárai a legbensőbben osztoznak, mert az egyesülésben ők is nemcsak a testvéri szeretet megnyilvánulásait látják, hanem a város kulturális fejlődésének és felvirágzásának legbiztosabb zálogát találják. Víziváros részéről dr. Csernoch János hercegprímás, akkor még apát-kanonok szólal fel és mesteri gondolattal utal arra, hogy az egyesített városba Víziváros is sokat hozott: a maga múltját, hagyományait, a történelmi emlékek egész sorát, valamint a kultúrintézmények
