Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Karcsay Miklós: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyesített vármegyék az 1924. évben

Komárom és Esztergom közig, egyelőre egyesített vérmegyék az 1924. évben. 53 van csatolva Hont, Bars és Komárom vármegyék több községe is. Ezért ezen községeknek Esztergom vármegyéhez való csatolását tartja szükségesnek- De még ezek nélkül, sőt a felajánlott Esztergom szab. kir. város és Lábatlan és Piszke községek beolvasztása nélkül is szük­ségesnek tartja a vármegye fentartását. Az egyesítési terv kivitele a beállott politikai fordulat következté­ben elmaradt. Ellenben az 1876. évi XX. és XXXIII. tc.-ek által va­lóra vált Esztergom szab. kir. városnak, valamint Piszke és Lábatlan Komárom vármegyei községeknek a vármegyébe való bekebelezése. A mai értelemben vett vármegyék kialakulásának alapjait a XIII. század közepén IV. Béla király rakta le. A későbbi vármegyék őseit azonban kétségtelenül a Szent István király által alapított vár­szerkezetekben, várispánságokban kereshetjük és találhatjuk fel. Ezek­nek alapja a földesúri viszonyon nyugodott. Az esztergomi várszerkezetet Szent István alapította. Ennek terü­lete jóval nagyobb volt a mai Esztergom vármegyénél. Hozzátartozott a visegrádi vár és környéke és a jóval később keletkezett Pilis vár­megye. Sokáig hozzátartozott a ma Komárom vármegyéhez tartozó Tardos helység is. A XIII. század közepén ujonan alakult Esztergom vármegye te­rülete nagyjában megegyezett a volt királyi várszerkezet területével. A változások, hogy Farnad Barsmegyéhez számíttatik, ellenben a komá­rommegyei Kürt és Guta Esztergom vármegyéhez, viszont Mocs (ma Dunamocs) Esztergom vármegyéhez. A komáromi várszerkezet is egyike volt a legrégiebbeknek és an­nak földjei kizárólag a jelenlegi vármegye területén feküdtek. A jelen­legi Komárom vármegye területén voltak még földjei a banai, galgóci, szolgagyőri, karakói, mosoni és nyitrai királyi váraknak is. A XIII. század végével megalakultnak tekinthető Komárom vár­megye nagyjában megegyezett annak a megszállás előtti területével. Kisebb eltérések a határszéleken voltak. így Bars vármegyéből Lót és Cseke, Esztergom vármegyéből Bátorkeszi és Mocs (jelenleg Duna­mocs) a XV. században Komárom vármegyéhez tartoztak. Ellenben Esztergom vármegyéhez tartoztak Tolna, Héreg, Tardos és Tarján köz­ségek. Kisbér és Nagybér helységeket Veszprém vármegyéhez, Szimő helységet Nyitra vármegyéhez számították. Felemlítésre méltó, hogy Komárom vármegye a XIV. és XV. szá­zadban közgyűlését legtöbbször Győr vármegye nemességével együt­tesen a szabad ég alatt tartotta és pedig a XIV. században Győr mel­lett, a XV. század első felében pedig Tatán- A XV- század végétől kezdve a vármegye törvénytevő gyűlései leginkább Komáromban tar­tattak. A török hódoltság korában úgy Komárom, mint Esztergom vár­megyének nagy része török uralom alá került, mig azonban Eszter­gom vára és városa maga is hosszú ideig viselte a török jármot, ad­dig Komárom az alól mindvégig mentesítve maradt. Esztergom elesté­vel a hivatalos vármegye Ersekújvárott vonta meg magát, itt tartattak a megyei közgyűlések és törvényszékek is. Érsekújvár eleste után Esztergom vármegyének megmaradt ré­szeit Komáromból igazgatták. Tétettek ugyan némi kísérletek Eszter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom