Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Karcsay Miklós: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyesített vármegyék az 1924. évben

52 Dr. Karcsay Miklós II. József az állami élet minden terét felölelő reformtörekvéseiben 1785-ben megkezdette a közigazgatási rendszer reformját is. Az egész országot tiz kerületre osztotta be és Esztergom vármegyét Komárom vármegyével egyesítve, az egyesített Komárom-Esztergom vármegyét a győri kerületbe osztotta be. Az egyesített Komárom-Esztergom vármegye első közgyűlését 1786 május 22-én tartotta Tatán. Esztergom vármegye tisztikara, miután annak éléről az új rendszerbe beilleszkedni nem tudó Sissay János alispánt eltávolították, Komáromba költözött át. Az új rendszer azonban nem sokáig tarthatta fenn magát, 1789-ben már csak névleg állott fenn és 1790-ben II. József halálával végleg megdőlt. Az 1848/49-iki szabadságharc leveretése után bekövetkezett absolutistikus kor a vármegyék autonómiáját sem kímélte és 1853-ban a régi vármegyék szétdarabolásával egészen új beosztású cs. kir- vármegyéket csinált. ' Komárom cs. kir. vármegyét képezte a régi Komárom vármegyének dunáninneni és Esztergom vármegyének dunáninneni része, valamint Győr vármegyének a Duna-Csiliz közti része és Komárom sz. kir. város. Esztergom cs. kir. vármegyét képezte a régi Esztergom vármegye dunántúli és Komárom vármegye dunántúli része (akkor még kocsi és tatai járások) Esztergom székhellyel. Komárom vármegye a pozsonyi, Esztergom vármegye a budai cs. kir. helytartóság alá rendeltetett. Ez a rendszer és beosztás Bachrendszerének bukásával és az u. n. októberi diploma kiadásával (1860 október 20) bomlott fel, amikor a vármegyék újból felvették alkotmányos életük eltépett fonalát. Az alkotmányos magyar kormány is tett egy kísérletet Esztergom vármegyének Komárom vármegyével való egyesítésére. A belügyminiszter a törvényhatóságok területi beosztásának újbóli szabályozásáról 1874-ben egy törvényjavaslatot készített, amely szerint Esztergom vármegyének Komárom vármegyével való egyesítése terveztetett Komárom székhellyel. Esztergom vármegye közönsége a leghatározottabban és legerélyesebben foglalt állást a terv ellen. Küldöttség útján intézett feliratot az országgyűléshez, kifejtve azon történelmi és gazdasági okokat, melyek Esztergom vármegye fentartását kívánják s arra kérve az országgyűlést, hogy ha szükséges, máskép gondoskodjék a vármegye területi kikerekítéséről. A megindult tárgyalások során a belügyminiszter azt a kérdést vetette fel, hogyha beolvasztatnék a vármegyébe Esztergom szab. kir. város és a Komárom vármegyei Lábatlan és Piszke község, akkor képes lesz-e a vármegye háztartásának költségeit államadójának 20 %-ából fedezni. A vármegye közönsége a belügyminiszter leiratára tett felterjesztésében azt fejtegette, hogy a belügyminiszter által előtérbe helyezett pénzügyi kérdésnél fontosabb a székhely kérdése, hogy a székhely kedvező fekvésű, a szellemi vezetésre, valamint gazdasági és más tekintetben központtá kialakulásra alkalmas legyen. Esztergom vármegye székhelye mind ezen kellékekkel rendelkezik, sőt a gazdasági és kulturális érdekek számtalan kötelékével oda