Esztergom Évlapjai 1925
Értekezések - Karcsay Miklós: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyesített vármegyék az 1924. évben
46 Dr. Karcsay Miklós A bíboros hercegprímás a fenti hódoló feliratra a város polgármesteréhez a következő választ küldötte : Nagyságos Polgármester Úr ! Székvárosomnak azt a kedvességét és figyelmét, amelyet aranymisém alkalmával irányomban tanúsított, szivem mélyéből megköszöntem szóval személyesen akkor, amikor jubileumom napján Esztergom szab. kir. város küldöttsége élén szíves volt engem Nagyságod üdvözölni. Ezt a hálás köszönetemet megismétlem most írásban is. Teszem ezt annál inkább, mert a városnak igen szép és diszes albuma, amelyet csak utóbb volt időm és alkalmam átnézni, mintegy csokorba gyűjtötte az egész város különböző rétegeinek, egyesületeinek, intézeteinek és intézményeinek jókivánatait és üdvözletét. Viszonzásképen én is szívből kívánom, hogy a város minden egyes lakosa éljen megelégedésben és boldogságban. Fogadja Nagyságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. Esztergom, 1924. december 4-én. Csernoch János bibornok, hercegprímás, esztergomi érsek. Komát?om és EsEteegom közigazgatásilag egyelőre egyesített uát?megyék az 1924- éüben. Irta : Karcsay Miklós vármegyei főjegyző. A világháború elvesztése és az azt követő összeomlás folytán az 1919. év elején bekövetkezett cseh megszállás következtében Komárom vármegye elvesztette dunáninneni területeit, vagyis a csallóközi és udvardi járások egész területét és Komárom thjf. szab. kir. város balparti részében lévő székházát. Magyar fenhatóság alatt megmaradt tehát a vármegye 4 járásából 2 járás, 92 községéből 44 község, 2842 [Z1 km-nyi területéből 1439 Q km és a megszállás folytán pontosan meg nem határozott számú lakosságából (az 1900-iki népszámláláskor 160.028 lélekszámra rúgott) 102.848 lélek. Komárom thjf. szab. kir. város elvesztette a város legjelentékenyebb részét képező egész balparti területét és a város összes gazdasági művelés alatt álló területeit és csak a jobbparti, még úgyszólván a fejlődés kezdetén lévő, városrész maradt meg magyar fenhatóság alatt, mely mint a volt Ujszőny község 1900-ban egyesítve lett Komárommal, valamint az u. n. monostori szőlőhegyek. A megmaradt rész lakossága, az időközbeni településekkel és az időközben odacsatolt,