Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Dr. Lepold Antal: Cserneh János hercegprímás élete

Csernoch János hercegprímás élete. 23 dült lélekkel lette s kérte a primás áldását magára és családjára a kiszámíthatatlan veszedelem előestéjén. A primás látta, hogy a helyzet menthetetlen, mert a polgári miniszterek meghátráltak s a hatalom minisztertanácson ment át a legszélsőbb elemek kezébe. Esztergomba vonult vissza s megtette a még lehetséges intézkedéseket. A kommün első napjaiban kimondhatatlan izgalmak gyötörték a primást. Székházába katonaság vonult s szemérmetlenül követelődzött. Gépfegyvereket állítottak fel a kertben. Lefoglalták a képtárat, elvitték a székesegyház kincstárát. A lakásügyi biztos berontott a szobájába s kijelentette, hogy csak egy szobához van igénye, de kegyelemből kettőt tarthat meg. Élelmiszereit, lovait, kocsiját elvitték. Később a palotából kilakoltatták s egyik kanonoki házban jelöltek ki számára két szobát. Egy jóérzésű állatorvos és egy katonamészáros küldtek néha kis élelmet, mert hivatalosan élelmiszerjegyet nem kapott. Machovich Gyula kanonok figyelmessége és önfeláldozása volt az egyetlen vigasza, mert ez vele egy házban lakott s a társaságában maradhatott. A primás a legnagyobb veszedelem idején is naponkint kisétált, az istentiszteletre gyalog ment s bátran mondotta el szentbeszédeit. Budapesten megtartotta a bérmálást épen a sikertelen ellenforradalom idején. Gyalog ment az egyes templomokba. Az utcán a nép mindenütt tüntetően üdvözölte. Esztergomban némileg enyhült a helyzete, mikor Romanelli rendeletére Kun Béla titkárának kíséretében egy olasz tiszt hozta hozzá a Szentatya levelét. Az olasz katonaságnak azt az ajánlatát, hogy Párkányba, onnan Pozsonyon át Bécsbe vezetik, köszönettel elhárította, mert hívei közt akart maradni. Inkább tűrte a halál veszedelmét is, semhogy gyávasággal vádolhassákApáti György — Fáber Oszkár népbiztos megbízottja — látva a közhangulatot, már külön székházat és fogatot kinált a prímásnak, de az ajánlatra nemsokára bekövetkezett a kommün bukása. A primás lelkiereje bámulatos volt. Nyíltan és bátran beszélt mindenkivel. írásban tiltakozott a népbiztosok egyházellenes rendeletei és néptörvényei ellen. A csapások meg nem törték. Még a Károlyi-éra alatt tüdő- és mellhártyagyulladásban megbetegedett. Betegsége alatt érkezett a hír, hogy fivérét és sógornőjét meggyilkolták a csehek. Megadással fogadta a szörnyű hirt. Gyorsan fölépült s azután egészségben viselte a nélkülözést és a borzalmas lelki kinokat. Mikor már mindenéből kifosztották : a vörös katonák fegyverrel követeltek tőle élelmiszert s kirabolták a kanonoki ház baromfiudvarát. Irodaigazgatóját elűzték, udvari papjait tőle elkülönítették. A vele egy házban lakó tüzérek ellenforradalmárok voltak, akik komolyan készülődtek a primás fegyveres megvédésére, de erre nem került a sor- Erről a primás természetesen csak utólag értesült.