Esztergom Évlapjai 1925
A mult év krónikája - Gábriel István: Irodalom
119 A mult év krónikája. tanár, érzéssel teli ötvös-szobrász-művészeti, kiválóan értékes alkotásait mutatta be; műveiben életre kelni láttuk a híres régi magyar ötvösmesterség modorát. Végül e kiállítás keretében Einczinger Ferenc naturalista festő és rajzoló adott szemelvényeket, fejlett, művészi értékű, gazdag képanyagából, melyekből főként napsütéses képei keltettek feltűnést. Értékes művészeti tevékenységet fejtettek ki még: Bayer Ágost festőművész, ki olaszországi útján szerzett impresszióit adta rézkarcaiban közre, a fény- és árnyékhatások játékát szinte szines ütemekben hangsúlyozva. Dr. Pázmándy István szintén a grafikai művészetnek hódolt. Burián Irén pompás arcképtanulmányaival tűnt ki. Klomann Nándor, ki frankfurti és drezdai tanulmányai után Lovis Corinth tanítványa volt, városunkban több találó arcképet és erős színkészségre való tájképet festett. Végül kegyelettel említjük fel még a korán elhunyt Tóth Irén Merényi Gyulánét, aki olajba festett tájképeivel a mindennapi dilettantismuson felülemelkedett. Városunkban sok család bír tőle egy-egy emléket. tűodalom. Irta : Gábriel István lapszerkesztő. Esztergom nincs híjával a művelt elméknek és írói tehetségeknek, még sem vagyunk képesek városunk irodalmi életének hű képét adni. A mult évben itt megjelent művek általában nem annyira az irodalmi életet, mint inkább a mai nehéz nyomdai viszonyokkal való küzködést és az egész csonka ország sanyarú irodalmi viszonyait tükrözik vissza: azok annyira szegényesek és szűkreszabottak. íróink és az irodalom pártfogói érzik a helyzet tarthatatlanságát. Keresik a kivezető utat, azt az összefogó elmét és írói tekintélyt, amely íróinkat közös irodalmi cél és ideál köré, szigorú kritikával működő irodalmi társaságba tömörítené, hogy ily módon nálunk is fejlődő irodalmi élet keletkeznék, az irodalmi művek is értéket jelentenének, kiadót és olvasóközönséget találnának. Ilyféle törekvés a mult évben közel volt a megvalósuláshoz. Balassa Bálint nevéről egy szépirodalmi társaság megalakítása volt tervbe véve. Sőt a megbeszélések során szó volt olyan nagyobbszabású irodalmi egyesülésről is, amely Esztergomból mutatta volna a modern magyar irodalom felé a kivezető utat, és amelyhez több ismertnevű fővárosi író is csatlakozott volna. De sajnos, a nemes mozgalom a megvalósulás révébe nem jutott. Mint a felhők közül előretörő napfény, hatott tehát a csüggeteg lelkekre az Esztergomi Régészeti és Történelmi Társulat irodalmi zászlóbontásának hire. Történelmi folyóiratot indít Esztergom város és megye múltjának és jelenének megismertetésére. Bár az időszaki lap meghatározott célt szolgál, megindítása az elnyomott kedélyek és viszszatartott tehetségek felszabadulását eredményezi, ami a helyi irodalom fellendülésével fog járni.
