Esztergom Évlapjai 1925

A mult év krónikája - Előszó - Dr. Brenner Antal: Városi élet

106 A mult év krónikája. hegység rétegzeti és tektonikai viszonyaihoz. Budapest, 1906. — Liffa Aurél: Fölvételi jelentés a Gerecse hegységről. Budapest, 1906. — Liffa Aurél: Megjegyzések a Staff János fölvételére. Budapest, 1907. — Rozlozsnik Pál, Schréter Zoltán dr. és Telegdi Róth Károly dr.: Az Esztergom-vidéki szénterület bányaföldtani viszonyai (2 táblával és 22 szövegközli ábrával, 1 térképpel). Budapest, 1922. — Telegdi Roth Károly dr,: Paleogén képződmények elterjedése a Dunántúli Középhegység északi részében, Földtani Közlöny. LIII. K. 1923. m\ A MULT ÉV KRÓNIKÁJA. I^fel ••••••••••• ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• eiőstó. „A történelemre tartozik a múltnak minden olyan eseménye, állapota és viszonya, amelynek okszerű összefüggéséből a művelt nemzetek értelmi, erkölcsi és anyagi fejlődésének képe irodalmilag kidomborítható." Ezt tartja Márki Sándor irányelvül az egyes nemzetek történetének megírásánál.*) Ezt tarthatjuk mi is szemeink előtt, amidőn Esztergom vármegye és város történeti múltjának és jelenének megismertetésére törekszünk. A történetírásnál megszoktuk a régmúlt és mult eseményeit tárgyalni. Pedig a történelemé már a közelmúlt és bevégzett jelen is, melyek megírásához a közelebbi események és okok ismerete sokszor hitelesebb adatokat nyújtanak, mint a távolabbiaké, amelyeknél csak oknyomozó munkával jutunk az igazság megismeréséhez és megállapításához. Indokoltnak láttuk tehát folyóiratunkban a mult év krónikájának is rovatot nyitni, amit egyébként az Annalesek fogalma is igazol. Fentartjuk-e jövőre e rovatot, az a jelenlegi viszonyok között első sorban is az anyagiaktól függ. Ezen ünnepi számunkban azonban jónak láttuk a jubiláris év nagyobb eseményeivel kapcsolatban Esztergom közéleti, városfejlesztési és kulturális mozgalmait is megismertetni, hogy ezekből az utókor történetírója a város jelen fejlődési fokára is következtetéseket vonhasson. Vávosi élet. Irta : dr. Brenner Antal városi főjegyző. Valamint az egyes ember élete annak megnyilvánulásában többféle aszerint, ahogy azt a családi, társadalmi vagy közélet vonatkozásaiban vizsgáljuk, ép úgy a községek, városok élete, működése is sokféle szempontból vehető vizsgálat alá. — A történelem számára, melynek céljait szolgálja ezen évkönyv, mindenesetre szükséges megvilá*) Dr. Márki Sándor: Az ókor története. Budapest, 1912. 12. 1.