Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

IV. VÁROSUNK KOMMUNÁLIS FEJLŐDÉSE 1945-től 1975-ig (Homor Kálmán) - Lakásépítés

ugyancsak kábel rendszerű a kisfeszültségű elosztóhálózat és a közvilágítás hálózata is. Az utóbbi időszak mennyiségi, áramfogyasztási fejlődése is számottevő. A növekedésre jellemző, hogy ha az 1962-es fogyasztást az 1975-össel összehasonlítjuk, az utóbbi az előbbinek mintegy hatszorosa. Ebben a fejlődésben ugyan az ipari üzemek a legdöntőbb tényezők, de a háztartások sem maradnak el, mert az átlagos háztartás elektromos energia fogyasztása ebben az időszakban 30Ö W-ról 600 W-ra emelkedett. A közvilágításról meg kell említeni, hogy annak központi vezérlésű fotocellás szabályozója van, mely szürkületkor bekapcsolja a fényt, függetlenül a napszaktól és az órától. A közvilágítás ma már kb 60 %-ban mondható teljesen korszerűnek (ezen megfelelő fényerősségű és magasságú világító testet kell érteni). A közeljövő egyik feladatát itt a világító testek törhetetlen üvegre való fokozatos átcserélése jelentheti. Jelenleg még sok műanyag búra van üzemben, s ezek helyi elektromos feltöltődésük miatt gyorsan szennyeződnek. Visszatekintve az elmúlt harminc év fejlődésére, elmondhatjuk, hogy városunk iparának és lakosságának ma egy korszerű elektromos energiahálózat áll rendelkezésére. Ellátó rendszerünk a város távlati fejlesztési igényeit is el tudja látni oly módon, hogy adott esetben a mai rendszer csak kiegészítésre, nem pedig átépítésre szorul. Egy kérdés önkéntelenül is felvetődik. 1975 után fokozható-e reálisan a háztartások által fogyasztható elektromos áram mennyisége? A válasz: igen. Ésszerű hatékonysági sorrendben, természetesen nem pazarolva, a folyamatos mennyiségi fejlődés feltételei is adottak. Lakásépítés Az 1945 utáni első évized a háborús nyomok eltüntetésével és a romlakások újjáépítésével telt el. Az első, többszintes, városias, új lakóépület a Lenin úton épült meg egy 20 lakásos, majd két 9 lakásos épület formájában. Néhány foghíj eltüntetését követően, állami erőből elkezdődik Esztergom talán legértékesebb lakóterületének, az Aranyhegy alatti lankának a beépítése. Az első (tégla) épületek az SZTK mellett, majd a Kályhagyár környékén jelennek meg. Egy évtized alatt, folyamatos kisajátítások után az elszórt, földszintes házak helyén megépült az a városrész, amely Esztergom műemléki és jövő87