Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

III. A FELSZABADULT VÁROS GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK HÁROM ÉVTIZEDE (Gyarmati Lajos és Szoláry Imre) Gazdasági „örökségünk" (Gy. L.) - Az esztergomi gép- és műszeripar reprezentánsai (Sz. I.)

kel számoltak a felsőoktatás, a gyógyszeripar területéről is. Amellett, hogy a vállalat orientációja egyre inkább exportcentrikus, a hazai piacot sem hanyagolták el. E tervek valóra váltása alapos piackutatást igényelt. A megszerzett piaci pozíciók további erősítése folyamatos gyártás- és gyártmányfejlesztést igényelt. A negyedik ötéves tervben a korábbinál nagyobb összegeket fordítottak kutatásra és fejlesztésre. A kutatások gerincét a laboratóriumi sorozatvizsgálatok automatizálása, számítógépes adatfeldolgozása jelenti. Mindezen célok érdekében megkezdődött az ugyancsak nem kis munka, amely a vállalati belső mechanizmus reformját igyekszik megvalósítani a fokozatosság elve alapján, komputer segítségével. A negyedik ötéves terv legnagyobb, beruházása az új gyártelep (C üzem), valamint az 1 000 személyesl ebédlő és kultúrház létesítése. A gyár — amely jelenleg kb. 2 600 fővel dolgozik — és kb. 950 millió forintos árbevételt ér el — közvetve bekapcsolódott a közúti járműprogramba is. * Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára Esztergomi Gyáregysége népszerű nevén a Relégyár. A kormány ipartelepítési politikájának megfelelően a relégyártást vidékre kívánták telepíteni. Erre kedvező lehetőség, nyílt Esztergomban, ahol nemcsak a műszeripari célokra átalakítható épület, de a szükséges munkaerő is rendelkezésre állt. Az üzem Esztergomba telepítése lehetőséget adott arra, hogy a város nődolgozói részére biztosítsák a megfelelő fogalkoztatottságot, a város ipari szerkezetét pedig az elektromos iparral bővítsék. A cél az volt, hogy a relégyártás mellett az ipari elektronikák gyártását is kifejlesszék. A profil-rendezések során az esztergomi gyáregységet 1961. január 1-én az Esztergomi Műszeripari Művekhez sorolták át. 1963. július 1-vel pedig a Budapesti Elektronikus Mérőkészülékek Gyárához csatolták. A gyár a villamos elven működő mérőműszerek családjába tartozó relék gyártására létesült, majd fokozatosan előtérbe került az elektronikus műszerek, ill. az orvosi diagnosztikai mérőműszerek gyártása. (Antonov program). Ez jelenlegi profilja is, amelyet kb. 800 fős dolgozói létszámmal, 150 mill. forintos értékben végez. Termékei nagyobb részét exportálja. -r 68