Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

II. HARC A SZOCIALISTA HATALOM MEGTEREMTÉSÉÉRT (Dr. Gábris József) - Harc az iskolák államosításáért

Szociáldemokrata, 4 a Kommunista- és 1 a Parasztpártnak volt tagja). Ha figyelembe vesszük azt, hogy már az 1947-es választások idejére a Kisgazda és a Polgári Demokrata Párt tagjai és szavazói a nyíltan reakciós Keresztény Női Tábort támogatták a városban — amely az utolsó pillanatig ellenezte az államosítást —, akkor könnyen elképzelhetjük, milyen volt az iskolák hangulata, milyen volt azoknak a baloldali pártokhoz tartozóknak a helyzete, akik kezdettől fogva határozott igent mondtak az államosításra. A Szabad Esztergom június 6-i számában elítéli azokat a városban élő országgyűlési képviselőket, akik a szülők és a tanulók előtt az államosítás ellen léptek fel. A városi képviselőtestület június 8-án foglalt állást az államosítás mellett, amelyről a kormányt is értesítette, a Megyei Közgyűlés pedig 16-án. A Magyar Famunkás Szakszervezet helyi csoportja és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete is támogatásáról biztosította az ország vezetőit. A városi Szent Imre Gimnázium nevelőtestülete — már egy évvel azelőtt — 1947 júniusában tartott tanévzáró értekezletén Asbóth Károly javaslatára a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Központi Elnökségéhez küldött felterjesztésében állást foglalt „A nem állami iskolák fokozatos államosítása" mellett. A Szabad Esztergom június 20-án jelenti, hogy az államosítás terve törvénnyé lett. Az| államosított iskolák az 1948/49. tanévet együttesen, közös ünnepségen nyitották meg. E tanév beindítása nem volt könnyű, különösen a középiskolákban, hiszen az államosított hat esztergomi középiskola közül csak kettőnek maradt meg a tanári testülete. A szerzetes tanárok, feletteseik nyomására, nem vállaltak munkát az állami kezelésbe került intézményekben. A hirtelen fellépő tanárhiány nagy gondot okozott az igazgatóknak, akiknek többsége kezdő volt ebben a beosztásban. Az egyházi reakció aknamunkája a júniusi vereség után sem szűnt meg. A Nemzeti Parasztpárt képviselője október 28-án tiltakozik amiatt, hogy az egyházi rendezvényeket a népi demokrácia ellen használják fel. Indítványára a képviselőtestület kérte a kormányt ennek megakadályozására. A Megyei Közgyűlés másnap kéri a kormányzatot, hogy „tegyen meg mindent a jövőben annak érdekében, hogy az egyházi jellegű megmozdulások maradjanak meg a vallás magasztos területén, ne szolgáljanak a magyar reakció felvonulási terepéül." Egyre jobban bebizonyosodott, hogy a vallási lepel 51