Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

II. HARC A SZOCIALISTA HATALOM MEGTEREMTÉSÉÉRT (Dr. Gábris József) - A centenáriumi ünnepségek Esztergomban

tergomi polgár vett részt, a kommunista párt és a város vezetőitől az 1945. május 16-án dolgozó kis 12—13 éves diákgyerekekig, Deés Imréig, Gonczlik Zoltánig, Kara Imréig, Szalay Gyuláig, Pézsa Istvánig, hogy egynek-kettőnek a nevét megőrizzük. A centenáriumi ünnepségek Esztergomban Esztergom is nagy lelkesedéssel ünnepelte az 1848-as forradalpm és szabadságharc 100. évfordulóját. A város lakossága, szervezetei már jóval az évforduló előtt megkezdték az előkészületeket. 1947. július 28-án dr Tóth Gábor elnökletével alakult meg a város 48-as Ifjúsági Bizottsága. Az ifjúság részt vállalt a parkosításban, a város szépítésében. Ennek érdekében felosztják egymás közt az elvégzendő feladatokat, kijelölik azokat az utcákat, tereket, melyeket egy-egy üzem. iskola ifjúsága hoz rendbe, vagy gondoz. A város képviselőtestülete december 31-én tartott ülésén a polgármester javaslatára határozta el, hogy a „Nemzeti Bizottság tagjaiból, továbbá a demokratikus pártok és a Szakszervezeti Tanács egy-egy kiküldöttjéből 1848-as Jubileumi Emlékbizottságot alakít meg." E bizottság javaslatára a képviselőtestület 1948. február 12-én hozott határozatával 39 utca és tér nevét változtatta meg. Ezek az utcák régi nevük helyett 48-as és munkásmozgalmi hősök nevét vették fel. A centenáriumi év megnyitó ünnepségét a városi Nemzeti Bizottság 1948. január, 18-án rendezte meg, amely alkalommal a városi képviselőtestület tartott díszközgyűlést, ahöl a pártok szónokai emlékeztek 1848-ra. A Szabad Esztergom 1948. február 20-i száma röviden ismerteti a centenáriumi év városi ünnepségeit. A közgyűlés március 3-án 3 000 forintot szavaz meg a 48-as temető helyreállítására. Az ünnep előtt alig egy héttel — március 7-én — közli a Szabad Esztergom Kossuth Lajos levelét, amelyet 1845-ben írt a „Tekintetes Nemes Vármegye Rendeihez". „Alázatosan esedezem, vegyenek fel az adózók közé" — írja többek között az akkor Unyon lakó Kossuth, akinek — nemes lévén — nem volt kötelessége adót fizetni. A vármegye teljesíti a kérését. A levelet — melyre méltán volt büszke a megye és a város — az augusztusi centenáriumi kiállításon közszemlére tették. Az ünnep napján az ünnepi istentisztelet után a „Széchenyi téri gyülekezés után a fellobogózott utakon több 47