Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)
VI. A HÁROM ÉVTIZED KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉS ZENEI ÉLETÉNEK FŐBB ESEMÉNYEI (Kaposi Endre és Dr. Kálmánfi Béla) - Zenei életünk fejlődése (K. B.)
Szólnunk kell még az Esztergomban kialakult modern képzőművészeti gyűjteményekről is. A Balassa Bálint Múzeum állami letétként szinte az egész XX. századi magyar képzőművészetről áttekintést adó képanyagot őriz s emellett az Esztergomban született és jelenleg Franciaországban élő Vörös Béla szobrászművész (városunk díszpolgára) szülővárosának adományozott életművét is őrzi. A magángyűjtemények közül Dévényi Iváné a legjelentősebb. Ez a gyűjtemény Ferenczy Károlytól Kondor Béláig, Csontvárytól Bálint Endréig átfogja szinte az egész modern magyar festészetet. De jelentős gyűjteménnyel rendelkezik Martsa Alajos, dr. Szállási Árpád és mások is. Hazavárjuk az Esztergomban született — és jelenleg Franciaországban élő — Vörös Béla szobrászművész szülővárosának adományozott életművét is. Ahhoz, hogy a városban felhalmozott nagyértékű anyag végre méltó körülmények között a széles nyilvánosság elé kerülhessen és betölthesse közművelődési funkcióját, elodázhatatlanul szükségessé vált egy modern képtár létesítése Esztergomban. Megfelelő irányítás esetén az a képtár volna hivatott a város képzőművészeti ismeretterjesztés ellátására is. Országos feladatként pedig vállalhatná a Szocialista Képzőművészcsoport mindmáig méltatlanul elhanyagolt örökségének ápolását. Ez a galéria meggyőződésem szerint igen gyorsan gazdagítható lenne és rendkívül szerencsésen egészítené ki a világhírű Keresztény Múzeum régi magyar képanyagát. A felszabadulás után harminc esztendővel így jöhetne létre Esztergomban a magyar képzőművészet szinte hézagmentes történeti áttekintésének minden feltétele, — és ennek kultúrpolitikai jelentőségét aligha kell bizonygatnunk. A zenei élet fejlődése (*) A felszabadulás óta eltelt három évtized zenei eseményeire visszatekintve, a zenei élet területén is komoly fejlődést mérhetünk le városunkban. A szocialista zenekultúra alapjainak lerakását nyomon követhetjük az új zenei nevelési intézmények létrehozásában, a tömegzenei mozgalom, a kórusmunka és a hangversenyélet kiszélesedésében, valamint a haladó művészeti hagyományok ápolása terén egyaránt. A tanulóifjúság egészéhez eljuttatja a zenei műveltség elemeit az általános iskolák ének-zenei nevelő munkája, az iskolai kórusmozgalom, a hangverseny- és operalátogatások számos alkalma. Az üzemi munkásságnak és a város dolgozóinak a zenei életbe 157