Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

V. A MŰVELŐDÉSÜGY HÁROM ÉVTIZEDE (Nagyfalusi Tibor és Szóda Ferenc) - Esztergom iskolaváros (Sz. F.) - (Óvodák (104), Általános iskolák (110), Szakmunkásképzés (117), Középiskolák (123), Állami Zeneiskola (131), Felnőttoktatás (133), Felsőoktatási intézmények (136).)

A közgazdasági szakközépiskolával közös igazgatás alatt működik a kétéves gép-gyorsíró iskola, évfolyamonként 1—3 nappali és egy esti tagozatos tanulócsoporttal. A közgazdasági szakközépiskolai tanulmányokra szerve­zett felnőttoktatás évfolyamonként egy-egy tanulócsoporttal esti, valamint levelező tagozaton történik. A gimnáziumban érettségizettek pedig kiegészítő tagozaton folytathatják tanul • mányaikat. Az iskola KISZ-szervezete 1957 óta kilenc alapszervezet­ben működik. A fiatalok eredményes munkájuk elismerése­ként 1970-ben a KISZ KB-tól elismerő oklevelet kaptak, 1972-ben pedig az iskola három alapszerve „kiváló politikai vitakör" elismerést nyert. Bottyán János Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola Az iskola 1950 szeptemberében 9. számú Általános Gép­ipari Technikum elnevezéssel kezdte meg működését a volt bencés gimnázum erősen megrongált épületében. Különösen nehézséget jelentett a tanműhelyi oktatás megszervezése. Az is­kolának sem tanműhelye, sem tanműhelyi felszerelése nem volt. A szerszámgépgyár segítségével azonban sikerült megol­dani a tanműhelyi oktatás problémáját. Több mint fél évig folyt a gyakorlati oktatás iskolán kívül, mígnem sikerült az iskolában egy tanműhelyt kialakítani. A következő tanévben az I. István gimnázium Vízivá­rosra költözött, a technikum pedig birtokba vette az egész épületet. Ugyanebben a tanévben az iskola felügyeletét át­vette a Kohó- és Gépipari Minisztérium. Az 1953/54. tanév fordulópont volt az intézmény életében. A Kossuth Lajos ut­cai oldalon felépült egy új, modern tanműhely, s ezzel lehe­tővé vált a korszerű műhelyoktatás. Majd folyamatosan hely­reállították a háborús károkat, bevezették a központi fűtést, megtörtént az épület teljes tatarozása. 1956-ban az iskola Bottyán János nevét vette fel, s teljes neve Bottyán János Ál­talános Gépipari Technikum leit. Az 1965. évi 24. törvény végrehajtásaként 1969 szeptem­berétől ezt az iskolát is új típusú szakközépiskolává szervez­ték át, s a rendelkezésre álló anyagi eszközök hathatósabb 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom