Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

V. A MŰVELŐDÉSÜGY HÁROM ÉVTIZEDE (Nagyfalusi Tibor és Szóda Ferenc) - Esztergom iskolaváros (Sz. F.) - (Óvodák (104), Általános iskolák (110), Szakmunkásképzés (117), Középiskolák (123), Állami Zeneiskola (131), Felnőttoktatás (133), Felsőoktatási intézmények (136).)

egyéb juttatásokban, s az új tankönyvek is megjelentek. Mindezzel lehetővé vált a szakmunkás-tanuló fiatalok magasabb színvonalú oktatása, nevelése. Az államosítás után — 1950-ben — kinevezést nyert az .skola első főhivatású igazgatója, s még ugyanebben a tanévben megtörtént az iskola első főhivatású nevelőjének kinevezése is. Megalakult a 317. sz. Szakmunkásképző Intézet. Az 1949—50. tanév már az új, szocialista tartalmú szakmunkásképzés jegyében indult. Az iskola ebben a tanévben közel 50 szakmában képezte a szakmunkásokat Esztergom város, a dorogi járás, valamint a Duna-menti községek nagyüzemei •i számára. Az iskolában három évfolyamos hagyományos képzési formában — az igénynek megfelelően — főleg vasipari szakmák oktatása folyt. Az iparitanuló-iskolák főfelügyeleti hatósága, a Munkaerőtartalékok Hivatala (MTH), nagy gondot fordított az iparitanuló-iskolák fejlesztésére. 1952. decemberében az izraelita hitközösség volt iskolájának épületében tornatermet alakítottak ki, így lehetővé vált a szakmunkás-tanulók rendszeres testnevelése. 1953. márciusában az iskola megkapta a Vörösmarty utcában a mai rendőrség egy emeletes épületét, s a két épületben már jobb tárgyi feltételek mellett folyhatott a rohamosan növekvő létszámú tanulók szakszerű oktatása. Míg 1950-ben mindössze 280 tanulója volt az iskolának, 1960-ra 700-ra növekedett a számuk. A következő évtized még ennél is erőteljesebb fejlődést tükröz, ugyanis 1969-ig a tanulók száma 1600-ra emelkedett. Ez a nagyarányú fejlődés természetes is volt, ugyanis ennek az évtizednek az első felére esett a vidéki iparfejlesztési program keretében Esztergomban a szerszámgépgyártás, valamint a műszeripari üzemek létesítése. Az iparfejlesztés igényeihez igazodva szervezte meg az iskola az 1960/61. tanévben az érettségizett tanulók képzését a műszerész szakmában. Az 1967/68. tanévben az emeltszintű szakmunkásképzést is bevezették. Az első évben kettő, a második évben már öt emeltszintű osztály működött. A tanulólétszám gyors emelkedése komoly gondot okozott mint az iskola vezetőjének, mint az iskolafenntartó Munkaügyi Minisztériumnak, amely 1957-ben a MTH-tól átvette a szakmunkásképzés irányítását. 1960-ban az iskola új épületbe költözött. A Lenin sétány 11 sz. alatti egyemeletes épület kilenc tantermében oktatták 119