Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

V. A MŰVELŐDÉSÜGY HÁROM ÉVTIZEDE (Nagyfalusi Tibor és Szóda Ferenc) - Esztergom iskolaváros (Sz. F.) - (Óvodák (104), Általános iskolák (110), Szakmunkásképzés (117), Középiskolák (123), Állami Zeneiskola (131), Felnőttoktatás (133), Felsőoktatási intézmények (136).)

levéltár épületében, végül a régi Kapu-iskola épületében és a volt bencés rendházban. Az iskolák szétválasztásával természetszerűen kezdetét vette a felső tagozat koedukációja is, ami kezdetben a szülők nemtetszésével találkozott. (Valamennyi általános iskola teljes koedukálására azonban csak 1961-ben került sor.) Az általá­nos iskolák szétválasztását követő években alakultak meg az iskolai napközi otthonok. 1952-ben négy iskolában (Arany. József A., Kossuth, Petőfi) működött egy-egy napközis cso­port, összesen 174 tanulóval. Az 1959/60. tanévben a város területén már 11 napközis csoportban 459 tanuló nyert elhe­lyezést. Az 1950-es évek elején az általános iskolák személyi ellá­tottságában jelentős előrelépés történt. Űj tanári kinevezések történtek, a tanítók között is növekedett a szakosodási kedv. Felszabadulásunk 10. évfordulójának esztendejében a város 6 általános iskolájában 44 alsó és 36 felső tagozati tanulócso­portban 2 445 tanuló volt. A nevelői létszám már 107-re emelke­dett a tanulócsoportok számának emelkedése miatt a szakosellá­tottság nem javult. Főleg magyar—orosz, matematika—fizika, matematika—kémia, természetismeret és rajz szakosok hiá­nyoztak. A tanteremhiány valamennyi iskolában nagy problémát jelentett. Fokozta a nehézséget az is, hogy a rendelkezésre álló helyiségek közül sok volt a szükségterem, nem különben egyes iskolák szétszórt elhelyezése. (1955-ben a Balassi Bálint iskola a Béke-térre költözött). Az évtized végére az erőtelje­sen fejlődő esztergomtábori városrész is kinőtte iskoláját. Amíg a felszabadulás évében 305 tanulót 5 tanteremben 5 ne­velő oktatott, addig 1959-ben 384 tanulót 8 alsós és 4 felsős tanulócsoportban 17 nevelő tanított, azonban még mindig csak 5 tanterem állt rendelkezésükre. 1960-ban az iskola új szárnyat kapott, amelyben 4 új tantermet, nevelői szobát és igazgatói irodát alakítottak ki. Az 1960/61. tanévben már 8 tanterem állt az iskola rendelkezésére. A gyakorlati foglalkozás oktatását a város általános is­kolái nem egyidőben vezették be. Elsőként az 1958/59. tanév­ben az Arany János általános iskola a mezőgazdasági, és a József Attila általános iskola az ipari gyakorlati foglalkozást vezette be. A következő két évben a többi iskola is megkezdte e tárgy oktatását, s az 1961/62. tanévben a város általános 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom