Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

V. A MŰVELŐDÉSÜGY HÁROM ÉVTIZEDE (Nagyfalusi Tibor és Szóda Ferenc) - Esztergom iskolaváros (Sz. F.) - (Óvodák (104), Általános iskolák (110), Szakmunkásképzés (117), Középiskolák (123), Állami Zeneiskola (131), Felnőttoktatás (133), Felsőoktatási intézmények (136).)

jelentkező, s egyre fokozottabb igény az 1960-as évek végétől súlyos problémákat okozott a városi tanácsnak, ugyanakkor a felvételi lehetőségek korlátozott volta a női munkaerőket fokozottabban munkába állítani kívánó üzemeknek jelentett nehézséget. Az országosan is kibontakozó társadalmi összefogás hatására, a saját problémáinak megoldása érdekében ajánlotta fel a közreműködését a városi tanácsnak az óvodai férőhelyek bővítésében. E felajánlás eredményeként született meg a szerződés a gyár és a tanács között, miszerint 35 férőhelyes „közös fenntartású" óvodát hoznak létre, ami azt jelentette, hogy az óvoda fenntartója a tanács, a gyár pedig óvodai célra átalakítja és berendezi a tanács által kijelölt épületet, továbbiakban pedig hozzájárul az óvoda üzemeltetési bérköltségeihez. Ennek ellenében a tanács kötelezi magát a Látszerészeti Eszközök Gyára dolgozóinak meghatározott számú gyermeke óvodai elhelyezésére. így született meg a Petőfi Sándor Általános Iskola volt szolgálati lakásában egy igen korszerű, központi fűtéses 35 férőhelyes óvoda két csoportszobával, mosdóval, tálalókonyhával. 1971-ben a szentgyörgymezei gyermekek óvodai elhelyezése került veszélybe. A Palkovich utcai — közel 100 éves — óvodaépület födémgerendái elkorhadtak, s el kellett rendelni az épület részleges kiürítését. A Palkovich utcai épületben maradt a konyha és egy óvodai csoport, két csoport pedig ideiglenesen a Balassa Bálint Általános Iskola Klapka-téri épületének két tantermében nyert elhelyezést. Miután egyrészt az épülő KISZ-lakótelep miatt a férőhelyek száma máris kevésnek bizonyult, a városi tanács saját erőből emeltetett új óvodaépületet. 1973 márciusában adták át rendeltetésének, ahol hat tágas, világos, központi fűtéssel ellátott foglalkoztatóterem, korszerű konyha, egészségügyi- és kiszolgálóhelyiségek biztosítják a szentgyörgymezői városrész óvodáskorú gyermekeinek nevelését. Az elhelyezési problémák azonban sokasodtak. A társadalmi összefogás ismét segített. A Kiss J. utcai óvoda bővítését a SZIM Marógépgyár dolgozói, a Kolozsvári úti óvoda bővítését pedig a Honvédség, a dorogi Bányagépgyár és a Mészüzem dolgozói és a szülők végezték társadalmi munkában. — Problémáink természetesen nem megoldottak, hiszen óvodáink túlzsúfoltak, a felszereléseken is van mit javítani, korszerűsíteni. Mégis a fejlődés, amely az óvodaügy terén 30 esztendő alatt bekövetkezett, óriási. Az alábbi kimutatás 108