Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

V. A MŰVELŐDÉSÜGY HÁROM ÉVTIZEDE (Nagyfalusi Tibor és Szóda Ferenc) - Az oktatásügy fejlődésének rövjd történeti áttekintése (N. T.)

ban Kenyérmezőn korszerű új épületegyüttest kapott az ország első bányagépészeti technikuma és kollégiuma; 1962-ben pedig ugyanitt megnyílt a Felsőfokú Bánya- és Vegyigépé­szeti Technikum. (így ért be tehát az a terv is, amely 1946­ban fogant meg, a volt nagybányai bányaiskola idetelepíté­sének lehetőségét keresve.) Azonban a régebbi középiskolák időközben kinőtték épü­leteiket. Sajnos, az 1950-es évek közepéig Esztergom — az új oktatási beruházások elosztásakor — inkább a perifériá­hoz tartozott, mint a kiemelt városok közé. Általános iskola — amelyre pedig a legnagyobb szükség lett volna — egyál­talán nem épült. Az iskolaköteles korosztályba lépők ez időben növekvő seregének befogadására folyton ideiglenes mgoldásokat kellett találni, s néha ezek puszta lehetőségét is örömmel üdvözölni. Ezt a hangulatot örökítette meg a „Dunamente" egyik 1957-es cikke — már tényként jelentve be —, hogy „Hat millió forintos megtakarítás és a Kossuth iskola is jól jár. .. Az esztergomi Kerektemplom melletti KGM kollégium-épületben 8—10 tantermes általános iskolát rendeztek be." — A valóságban azonban — mivel a Bá­nyagépészeti Technikum továbbra is fenntartotta igényét az épületre — a Kossuth általános iskola csak 1971-ben kap­hatta meg a kollégium-épületet. A két probléma — a tanári ellátottság és a tantermi el­látottság — még napjainkig sem oldódott meg. Ma már be­töltetlen pedagógusi állás nincs Eszergomban (a szakos el­látottság az általános iskolákban 87 %-os), a tanárok mégis sok túlórában tanítanak, hiszen időközben az osztályok száma növekedett, tagozatos osztályok nyíltak. Ami a tan­terem ellátottságot illeti, a középiskolák tantermeinek 34 %-a, az általános iskolák tantermeinek 32 %-a szükség­tanterem. A Dobó Katalin Gimnázium tanárainak ma is két­három épület között kell közlekedniük a tanítási órák szüne­teiben. Amennyiben ezen a helyzeten a közeljövőben nem lehet változtatni, a gimnázium nem tud eleget tenni meg­felelő színvonalon feladatainak. Az iskolaváros legrégibb középiskolájának, az I. István Gimnáziumnak is hasonló volt a helyzete, s csak a legutóbbi időkben oldódott meg, — még­pedig ismét egy régi terv teljesülésével. (Emlékeztetőül: a városi képviselőtestület 1947-es ülésein születtek meg az első határozatok a városi gimnáziumnak reáltagozatúvá, majd szakiskolává alakításáról, a dorogi gimnázium létesítésével 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom