A Dobó Katalin Gimnázium 75 éves jubileumi évkönyve
az ottani zeneigazgató magyarországi útján már hallotta a diákkornál, és alkalmasnak találta a rangos fellépésre. Több mint száz kórus versengett különböző kategóriákban. A Dobó leány kara fényesen szerepelt: a nemzetközi zsűri ezüátdiplomával díjazta versenyzésüket, s a két gálakoncerten is felléphettek, ahol a közönség szimpátiáját a szűnni nem akaró taps jelezte. A következő évben így díszvendégként vehettek részt a fesztiválon. A kilencvenes évek sikersorozata után sajnos alábbhagyott a diákok lelkesedése, s talán a délutáni tanórák megszaporodása, esetleg a bejárók arányának a növekedése miatt az iskola kórusának a létszáma fokozatosan csökkent. Remélhetőleg sikerül a közeljövőben a nehézségeken túllépni, és a Dobó kórusa Babits gondolatát szem előtt tartva képes lesz megújulni: „Dalos ne törődjön az egész világgal, Sohase gondoljon amíg él egyébre, \ Csupán csak a dalra, csupán csak a szépre." Az énekkar a hetvenes években Az énekkar a kilencvenes években Tánc és dráma Iskolánkban a tánc- és drámaórák a 2004/05-ös tanévtől jelentek meg tanórai keretek között, a magyar nyelv és irodalom oktatás részeként heti egy órában az 5. és a 9. évfolyamon. Mi a drámaóra? Drámaórán az előfeltevésekkel szemben nem színházat játszunk, nem színdarabot tanulunk, nem bemutatóra készülünk. Az órák olyan teret és lehetőségeket nyitnak meg a diákok előtt, melyekre a hagyományos oktatás keretei között alig van mód. A gimnáziumi oktatás célja elsősorban az ismeretek elsajátítása, azonban legalább ennyire fontos a személyiség fejlesztése is. Ebben nyújt segítséget a drámapedagógia. Drámajátékaink az „emberépítéát" szolgálják, feladatuk a személyiségformálás. Nem csodaszer, de a dramatikus játék javára válik minden benne résztvevőnek, korra, nemre, körülményekre való tekintet nélkül, hiszen a játszók közösségben, közösséggel együtt tesznek szert olyan tapasztalatokra, amelyek segítenek a közösségbe illeszkedni, önismeretre, emberismeretre, az emberi méltóság tiszteletére nevelnek. Ezek a játékok felkeltik a megszerzett tudás rendszerezésének igényét, összpontosított és megtervezett munkára szoktatnak. A játék módjából következik, hogy a játszók szemében értékké válik a jó megfigyelés, a képzelőerő, a szabálytartás, a helyzetfelismerési és döntési készség, a könnyed és kifejező mozgás, a tiszta beszéd. A játék természetes kapcsolatot teremt a nemek között, aminek igen fontos szerepe van kamaszkorban. Viselkedési bátorságot és