A Dobó Katalin Gimnázium 75 éves jubileumi évkönyve

A 21. század elején a nyelvtudás az egyetemi tanulmányok, a szakmai elmélyülés egyik alapvető feltétele és eszköze. A gimnázium nemcsak a tanárok szakmai felkészültségével, hanem a technikai háttérrel és a tanórán kívüli lehetőségekkel is segíti a nyelvtanulás eredményességét. Ma már megmosolyognák a tanulók az 1975-ben modernnek tartott, magnetofonokkal, fülhallgatókkal felszerelt nyelvi laboratóriumot. Számukra magától értetődő oktatási segédeszköz a CD, a DVD, a projektor és a számítógépes nyelvi oktatóprogram. Folyamatosan bővül az idegen nyelvű könyvek és filmek állománya a könyvtárban. A tanult idegen nyelv gyakorlását segítik elő a csereutazások. A német nyelvet tanulók a cserekapcsolat révén jutottak el kétszer Maintalba és többször Salzburgba, a franciát tanulók 12 év alatt öt alkalommal Cambrai-ban, illetve Aurillacban jártak, majd fogadtak itthon német, osztrák és francia diákokat. 2003-ban a lengyelországi Gniezno egyik iskolájával alakult ki baráti kapcsolat, kétszer került sor kölcsönös látogatásra. 1999-ben és 2004-ben Nagy-Britanniába utazott egy-egy iskolai csoport. 2003-ban és 2004-ben jó hangulatú idegen nyelvi délután keretében mutatkoztak be a tanulócsoportok: versek, mesék, énekek, színdarabok hangoztak el a tanult nyelveken. A gimnázium nyelvoktatásának az eredmények, a lehetőségek és a szakértelem alapján gazdag múltja, sokszínű jelene és ígéretes jövője van. Természettudományok, matematika Országos felmérések mutatják, hogy természettudományos tantárgyak többsége nem tartozik a diákok között népszerű tantárgyak közé. (A középiskolás tanulók legkevésbé kedvelt két tantárgya éppen a fizika és a kémia.) Ennek ellenére könnyen belátható, hogy a mai technikai környezetben nélkülözhetetlen a diákok ilyen irányú általános felkészítése, nem is beszélve a képzett szakemberek iránt újra megnövekedő társadalmi igényről. Az egykori, háború előtti leánygimnáziumban a természettudományok oktatására nem fektettek túl nagy hangsúlyt. Ilyen ismeretekre a tanulók a vegytan, az ásványtan és a természetrajz órákon tehettek szert, amelyeknek összóraszáma azonban nem volt jelentős. Később a Dobó Katalin Gimnázium oktatási rendszerében az idegen nyelvek mellett már komoly szerepet játszottak a matematikával együtt a természettudományos tantárgyak is. A gimnázium mindenkori vezetése igyekezett ehhez a szervezeti kereteket is biztosítani. Az 1960-as évek második felétől beinduló tagozatos osztályok éppen azt a célt szolgálták, hogy a reáltárgyak iránt érdeklődő, egy-egy osztályba összegyűjtött tanulóknak az általános gimnáziumi szintet meghaladó ismereteket, tudáát és szemléletmódot biztosítsanak. Az 1967-ben beinduló, megyei beiskolázású biológia-kémia, később kémia tagozatos, illetve az 1971/72. tanévtől működő matematika tagozatos osztályok rendkívül jól felkészült, kiváló képességű diákok sokaságát bocsátották ki. Az akkori idők felsőoktatási felvételi eredményei, az országos középiskolai tanulmányi versenyek (OKTV) döntőinek helyezettjei, a diákolimpiai eredmények mind ezt igazolják.