A Dobó Katalin Gimnázium 75 éves jubileumi évkönyve

K> M. KIR. KÖZPONTI 8TAfl32TIKAI HIVATAL n^- ! " Jbta^ I TANUaVI 8TATI8ZTIKA. g »-*tnl

wu. ' Jhr/r -^r- t.. >«« lér.éplslolál ét letoykoliégtumot CRSEKI BÖLWH2 MAIIC- i T* Statisztikai kimutatás az 1930 31. tanévre a középiskolák és leánykollégiumok részére. m r^-T '-'2/e- .. f J Az új épület és az első statisztika te. A hitoktatás érseki főbiztosa Krywald Ottó prelátus. Tanulmányi tekintetben az iskola a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetése alatt állt, és a budapeátvidéki tankerülethez tartozott, amelynek főigazgatója ekkor dr. Acsay látván volt. A gimnázium igazgatói tisztjét elsőként Blaskovics Piacid bencés rendi tanár töltötte be. Az 1930/31-es tanévet 49 leánytanuló kezdte el. (48 „nyilvános-" és 1 magántanuló). Oktatásukról hat pedagógus gondoskodott. Osztályfőnökük Schmack M. Alerina volt. 12 tanuló volt belnövendék, vagyis az internátus lakója. Az osztályba főleg római katolikus tanulók jártak, de találunk közöttük református, görög katolikus és izraelita vallásúakat is. A szülők foglalkozása vegyes képet mutatott: ügyvéd, kereskedő, iparos, mérnök, tisztviselő, földműves, napszámos. Tandíjat kellett fizetni, de a legrászorultabbak mentességet kaptak, pl. a földműves és napszámos szülők gyermekei ingyen tanulhattak. A tandíj összege egyébként az első tanévben 150 pengő volt. A tanulók a következő tantárgyakat tanulták: hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, földrajz, természetrajz, kémia és egészségtan, mennyiségtan, rajz, kézimunka, ének, teátgyakorlás. Az előmenetelt négyfokű skálán értékelték: jeles (1), jó (2), elégséges (3), elégtelen (4). Ezen kívül értékelték a tanulók magaviseletét (példás, jó, szabályszerű, kevésbé szabályszerű) és az írásbeli dolgozatok külső alakját (csinos, rendes, hanyag, rendetlen). Az első évfolyam előmenetele szerint 9 jeles, 20 jó, 15 elégséges, egy tárgyból elégtelen 2 lány lett. Szigorú iskola volt az esztergomi lánygimnázium. Az iskola tanárai azt tartották, hogy az igazi erkölcs és fegyelem csak vallásos talajon virágozhat, ezért az egész intézet szervezete és tanulmányi rendszere a vallásos nevelés szolgálatában állt. A valláserkölcsi neveléssel szorosan összefonódott a hazafias és a szociális érzés fejlesztése. Ez utóbbi érdekében gyakran hangoztatták, hogy senki sincsen csak önmagáért, hanem különösen egy nőnek kell másokért is élnie. Ennek szellemében hozták létre közösségeiket is. A szatmári irgalmas nővérek a nevelést fontosnak tartották. Elengedhetetlennek tartották a nőnevelést, aminek kettős feladatot tulajdonítottak: egyrészt női-anyai