Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 46 — Önálló müvei: 1. A pápa világi uralma. 1872. Kiadja Sartori Károly. Nyomatott Pesten Kertész Józsefnél. 8-rét, 24. I. 2. A jezsuiták. Kiadja Sartori Károly. Pesten. Nyomatott a „Hunyadi .Mátyás" intézet betűivel. 1872. 8-rét, 32. 1. Kath. Kérdések 9. füzete. 3. A sajtó. Pesten. 1872. Hunyadi Mátyás intézetének nyomása s Sartori kiadása. 8-rét, 27. 1. Kath. Kérdések 11. füzete. ') 4. Az élet kenyere. Imádságos és énekes-könyv kath. gyermekek számára. Kiváló tekintettel az első áldozókra. Szerkesztette Ferenc/.y György, esztergomi áldozár. Budapest és Wittenberg. Steinbrenner János tulajdona. 10-rét, 384. lap. Több értekezést is irt: Sz. Péter öröksége, vagyis a pápa földbirtoka szükséges-e az anyaszentegyház feje függetlenségének biztosítására, igy a kath. egyház-kormányzat szerencsés gyakorlatára. István B. Napt. 1872. 17. 1. Tekintély és törvény. Uj M. Sion. 1874. 891. 1. A kereszténység és socialismus. U. o. 1883. Született 1811. febr. 26-án Pér-ett (Győr m.), hol atyja gazdatiszt volt. 1828-ban a pannonhegyi sz.-Benedekiek közé lépett, s mint ilyen 1830—l-ben Győrött végezte bölcsészeti tanulmányait, 1832-ben Pannonhegyen folytatá, 1832—6. pedig a theologiát. 1836. aug. 1-én áldozárrá szenteltetvén, hitszónok lett Pannonbegyen, uiely minőségében két évig működött. Ezután két, évig a rend növendékeit a bölcsész, tudományokban oktatta. 1840-től 1859-ig a pozsonyi akadémiában a magyar nyelv s irodalom ny. r. tanára volt. Az uj tanrendszer behozatala után, 1850-ben a győri nagygymnasiumhoz tétetett át tanárnak; 1852-ben pedig az esztergomi főgymnasium igazgatójává és házfőnökké rendeltetett. 1872. év végén az igazgatóságtól saját kérelmére fölmentetvén, Krnesz Kryz. főapát által a sz. széki elnökséggel tüntettetetf ki. Ezen időtől haláláig házfőnök volt Esztergomban. Meghalt 1884-ik évben Esztergomban. Alig volt Esztergomban érdemesebb tanférfiu, kit az ifjúság folytonos bálája, a a polgárság szeretete és kartársai őszinte tisztelete annyira körülvett volna. A magyar irodalomtörténetet nagy buzgalommal tanulmányozta s az irodalmat nevezetes munkákkal gazdagította. A magyar irodalom terén szerzett érdemeiért, 1868-ban a FerenczJózsef lovagrenddel lett kitüntetve. — Müvei: honi nyelvünk és irodalmunk történetéhez. Pozsony. Buesánszky 79. Ferenczy Jákó. ') A három első mü (1—3) névtelenül jelent meg.