Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— VI ­Esztergomot, mint Magyarország egykori fővárosát, az első királyok s a prímások székhelyét ősi időktől fogva övedzi; — és a munkát elég átlapoznunk, hogy azon örvendetes meggyőződésre jussunk, hogy Esztergom, mint a tudo­mány és irodalom tűzhelye, minden időben* oly jeles és tudós irókat nyújtott, kiknek irodalmi termékeit az iroda­lomtörténet búvára a följegyzésre, a tudományok művelője s barátja pedig tanulmányozásra méltatja. „Ego illos veneror et tantis nominibus semper assurgo" mondom Senecával (Epist. 64.), valahányszor a munkában elsorolt irók díszes során végig tekintek; és ha avval, hogy velők foglalkoztam, irodalmi dicsőségükhöz is sikerült valamit hozzáadnom: ez fáradságomnak legszebb jutalma. A fővárosi s vidéki sajtó és az irodalom szereplő-fér­fiai teljes méltánylással értesültek törekvéseimről; remény­lem, hogy, midőn e könyv kezeikhez kerül, nem lesz okuk ez Ítéletet megváltoztatni. Fogadják tehát, e munkát rokon­szenvesen, az esetleges fogyatkozásokat pedig mentsék ki a feladat nehézségei, melyeknek leküzdésében folytonosan ösztönzött Horácznak jeligéműi választott mondata: „Cona­mur tenues grandia!" Budapest, 18H8. márczius hó 31-én. Zelliger Alajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom