Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…
— 253 — Mi volna kívánatos a pesti temetőkre nézve. U. o. 75. sz. Szerenesés költők. U. o. 1854. I. 2, 5, 18, 43, 69. sz. Az Isten báránya alakjával jegyzett viaszképek, vagyis „Agnus Dei"-k. Magy. Sion. 1863. J. 142. 1. A. pálosok jelen állapota Lengyelországban. U. o. 161. 1. Széesy Dénes bibornok kelyhe Esztergomban. U. o. 461. 1. Az esztergomi kenetkürtök. U. o. 868. 1. Volt-e különös kenet-ampolna a magyar királyok felkenetésére. M. Sion. 1863. 930. 1. A békecsók és az esztergomi ősrégi béketábla. U. o. 1864. 50. 1. Plgy esztergomi régi kehely. U. o. 688. 1. Két ősrégi kereszt az esztergomi főegyház kincstárában. M. Sion. 1865. 62. 1. stb. stb. 363. Zanathy Bódog Lajos. Született Győrött 1848. nov. 26-án. Összes tanulmányait egész a VI. latin osztályig Győrött végezte a benczések alatt, kikhez aztán 1867. szept. 8-án be is öltözött. 1870. aug. 5-én egyszerű-, 1873. aug. 10-én ünnepélyes fogadalmat tett, a rá következő év jul. 30-áu pedig áldozó pappászentelte a mostani győri püspök, dr. Zalka János. 1874—75. gymn. tanár volt Esztergomban, 1875 — 81. Győrött hasonló minőségben, mely idő alatt kapta tanári oklevelét a latin s görög nyelvből. 1881-től jelenig Kőszegen tanár s az utóbbi két év óta házgondnok is. Szerkesztett egy, iskolai használatra szánt szótárt, melynek czime : Magyar-latin szótár Schultz-Kiss Latin Gyakorlókönyvéhez. Győr. Gross Gusztáv kiadásában. Három év alatt 3 kiadást ért. A Kőszegi gymn. értesítőben megjelent; „Titus Livius" cz. értekezés. 1882. Dr. Stern Pál élete. U. o. 1885. Ezenkívül a kőszegi helyi lapban számtalan verset, tárczaezikket stb. közölt rendszerint névtelenül. 364. Zaremba János. Bnini lengyel származású egyházi férfiú. 1588-ik évtől esztergomi kanonok. Barsi főesperés is volt. Meghalt 1615-ik évben. Megírta Kutassy János esztergomi érsek dicséretét, következő czim alatt: Oratio pan egy rica in augustissimam Consecrationem Illustrissimi ac Reveredissimi I). Joannis Kutassi Archiepiscopi Strigon. etc. habita coram V. Oapitulo Strigoniensi. Olomutii. 1597. 4-rét, 10 lev.