Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 237 — városi leánytanodában mint segéd-, azután mint, rendes tanító, 1850. óta a fi- és leányosztályok főtanitója volt. Gyiimölcstenyésztési műveleteiért sokszor kitüntetésben részesült részint egyletek-, részint kiállítások bizottságai részéről. Meghalt 1867. jul. 10-én Esztergomban. Említett ágban jelesb dolgozatai: Vidéki levelezés. (Esztergomból). Kerti Gazd. 1858. 10—11. sz. Még egy oltiísmód. U. o. 1858. 24. sz. Válasz Nagy Zsigmond ácsi néptanító indítványára. U. o. 1861. 5. sz. Viszonyainknak megfelelő gyümölcsfajok. U. o. 24. sz. Májusi ojtás vagyis héjba való ojtás egy hátrálékszemmel. Népkert. 1865. 8. sz342. Walter Károly. Született Budán 1861. márcz. 28-án. Alig volt egyhónapos, midőn szülőivel Esztergomba költözött, hol gyermek és ifjú korát töltötte. Itt végezte az elemi és reáliskolai alsó osztályokat, a többi osztályokat a bpesti IV. ker. reáltanodában végezvén. Azután Esztergomban képezdei tanulmányokat végzett és tanítói oklevelet is nyert. 1878. aug. 20. farkasdi tanitónak választatott meg, de Hulényi Ferencz meghívására 1879. márcz. 22-én Esztergomban segédkántori állást foglalt el. 1879. jul. 19-én már bpest-fővárosi tanitóvá lett megválasztva, mely idő óta itt elöljárói teljes megelégedésére működik. Eddig is több munkával gazdagította az irodalmat, Irt egy jelesen szerkesztett „Számtani gyakorlókönyvet" az elemi iskola 2—6. osztálya számára. „Regekunyhó" és „Gyermekmesék" czim alatt nagy kelendőségnek örvendő képes könyveket és egy „Népiskolai jegyzökönyvet" az elemi-, felső nép-, polgári iskolai és tanítóképző int. tanitók számára. Mint halljuk, most egy ujabb munkán dolgozik, melyhez kedvencz tárgya, a számtan köréből merité a feldolgozandó anyagot. 343. Vancsay János. 1774-ik évtől szempczi plébános és kerületi alesperes volt. 1790. máj. 14-én esztergomi kanonokká neveztetett ki, azután sz. Istvánról nev. prépost, novii v. püspök lett. 1795-ben a t. ') Forrás: Istv. B. Xapt. 1868. 57. 1.